Philips AZ1515 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 10)

A helyreállításban segített az említett Compassban megjelent kapcsolási rajz az eredeti verzióról. Ennek kirajzolt

változatát mellékeljük, a módosított változat a szövegben ismertetett dolgokban tér el ettől. A másik rajz bemutatja a

kibővített változatban felhasznált foglalatokat és bekötésüket. A munka célja nem az volt, hogy egy manapság

használható csőmérőt hozzak létre, mert az előbb említett dolgok miatt a műszer használata korlátozott, hanem egy

műszaki emlék megmentése motivált.

Nézzük a csőmérő működését a kapcsolási rajz alapján. A hálózati kapcsoló b

A jobboldali skálaizzó jelez.

Erről a trafóról történik a zárlatvizsgáló glimmlámpa működtetése és a dugaszokkal beállítható előfeszültség

biztosítása. K1 hatállású kapcsoló, amely 3 db kétszer hatpontos tárcsát tartalmaz, feladata a zárlatvizsgálat, ennek

ekapcsolása után csak T1

transzformátor kap feszültséget, amennyiben K1 és K2 kapcsoló is Ø helyzetben van.

során a csövek nincsenek felfűtve, és a mérés üzemmód kiválasztása. K1 1-es („FONAL”) állásában a glimmlámpa

K2/2 és K1/1 közbeiktatásával a fűtéspontokra kapcsolódik, és világít, ha a fűtőszál nem szakadt. K1 2-es („K – F”)

állásában ugyanígy a katódpontokra lép, és csak akkor világít, ha fűtőszál – katód zárlat van. K1 3-as („K – R1”)

állásában K1/1 leföldeli a katódot és az első rácsra kapcsolja a lámpát, 4-es („R1 – R2 – A”) állásában leföldeli az

első rácsot, K1/3 a második rácsot, és K1/1 az anódra kapcsolja a lámpát, így annak bármelyik ráccsal történő

zárlata jelzést ad. A csőmérőnek előnyös oldala ez a mindenre kiterjedő zárlatvizsgálat. Minden tiszteletem a

tervezőké, akik így kidolgozták ezt a szisztémát, amelyet még lekövetni is nehéz. A K1 kapcsoló utolsó állása a

„MÉRÉS”, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben K ől kimozdítjuk, a T2 transzformátor is

kap primerfeszültséget. Ezt a tényt a baloldali skálaizzó jelzi. T2 szolgáltatja a fűtő- és az anódfeszültséget, ennek

leosztásával állítják elő a segédrács- és a keverőcsövek oszcillátor-anódjának feszültségét.

A mérés megkezdése előtt az előírt fűtő-, anód-, segédrács- és előfeszültséget beállítjuk, a csövet a megfelelő

foglalatba dugjuk, a triódákat és pentódákat az első, a keverőcsöveket a második, a kombinált csöveket a harmadik,

a demodulátor és hálózati egyenirányító diódákat a negyedik sorba.

K2 négyállású kapcsoló 1-es állásában a fűtőfeszültség K1/2 közbeiktatásával a fűtőszálra, az előfeszültség K1/2

segítségével a G1 rácsra kapcsolódik, míg K1/1 a katódot leföldeli.

Az anódáram átfolyik a műszeren, majd K2/1-en keresztül kapja meg az anód a feszültséget. A segédrács K2/2-n

és K1/3-on kapja meg a beállított feszültséget. Mindhárom elektródával egy védőellenállás van sorba kötve. A

segédrácsáram mérésére nincs lehetőség. K2 kapcsoló két további állásában diódaáramokat mér a műszer.

Beállítható 15 és 1 volt váltófeszültség. A külső műszert egy 2 ohmos párhuzamos ellenállás védi, amely „MÉRÉS”

gomb megnyomásával iktatható ki.

A mérendő keverőcső lehet októda, vagy trióda-hexóda (heptóda) is. Az oszcillátor anód nem kapcsolható módon

kb. 50 V egyen-, a rács kb. 7 V váltófeszültséget kap. A rácslevezető ellenállást kívülről lehet dugaszolni.

A kombinált csövek lehetnek kettősdióda-trióda, kettősdióda-pentóda vagy egyes ikercső kombinációk és német

trióda – tetródák (VCL 11). A két oldal kiválasztása a K3 háromállású kapcsoló segítségével történik.

A restaurálás során a következő munkákat kellett elvégeznem: az én példányomban beépített anódárammérő

műszer (alapérzékenysége 1 mA) volt, a méréshatárok az előlapon fel voltak tűntetve, de a kapcsoló és a söntök

hiányoztak. Célszerű volt a kombinált (Ayrton) sönt használata (számítását lásd a Rádiótechnika 2007/1. sz. 35.

oldal), mert a tagokat 0,3 mm átmérőjű manganin huzalból könnyen el lehetett készíteni.

A Yaxley rendszerű fokozatkapcsoló tárcsákat sikerült beszereznem (minden korabeli Orion készülékben ezeket

alkalmazták), és az 5000 ohmos ellenállást 5 db 1 kohmos huzalellenállással pótoltam. Az előfeszültség beállító

dugaszhoz 3 mm átmérőjű hüvelyeket kellet alkalmaznom, és a feszültségejtést 0,5, 1 és 2 kohmos válogatott

ellenállásokkal oldottam meg, így a legmagasabb érték (- 46 V) beszabályozása után a többi feszültségérték

automatikusan beáll. Ezután nem maradt más, mint a foglalatbekötések ellenőrzése és a hiányzó kötések elvégzése.

A hátulról készült képen látható, hogy elég zsúfolt a szerelés. A fűtő és anódfeszültséget is szolgáltató, nagyobb

méretű (Tr2), és a másik, kisebb (Tr1) hálózati trafót, valamint az egyenirányító csöveket (PV 4200 és PV 495) egy

laposvas állvány tartja. Megnehezíti a kötések ellenőrzését, hogy az eredeti huzalozás egyszínű (fehér)

acetáthuzallal történt. A foglalatok bekötésére használt huzalok az előlapra fekszenek. Az általam végzett kötéseket

igyekeztem színes acetát huzallal végezni és a korbácsokat bandázsolni. A beépített anódárammérő 100 mA-es

méréshatára szükségtelenné tette a külső műszer védelmét szolgáló nyomógombot és a 2 ohmos párhuzamos

ellenállást. Az időközben a piacon megjelent új csövek mérési lehetőségét mutatja a melléket foglalatrajz.

Ha valaki jelezné nekem, hogy ilyen Tungsram - EKA csőmérővel, vagy valamelyik változatával találkozott, vagy

netán a birtokában van, azt megköszönném.

2 kapcsolót Ø helyzetéb

Simoncsics László

--10

1 2 ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... 31 32

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1515 Manuale Utente Pagina 10

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1515