Philips AZ1201 Manuale Utente

A kisebbségi jogok Európában7

kanadai alkotmány része, biztosítja a pozitív diszkrimináció lehetõsé-gét, és leszögezi, hogy az egyének egyenlõségének elve nem zárhat kisemmi olyan

zõdésben, valamint az utóbbi években elfogadott regionális és nemzet-közi jogeszközökben.Az ENSZ 1994-ben elfogadott, már említett addenduma leszögezi

számára biztosított kollektív alkujog és azok a bennszülött amerikaiakszámára biztosított különleges jogok, amelyekkel más csoportok nemrendelkeznek.

don). A folyóirat – címlapja szerint – a csoportok létébõl eredõ jogi,politikai és társadalmi kérdéseknek szenteli tevékenységét. Szándékaiszerint cso

védelmezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren” (1.rész VII. cikk).Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet emberi dimenzi

és nem kötelezik az államokat. Több kodifikált kétoldalú kisebbségvé-delmi dokumentum (az NSZK által megkötött alapszerzõdések kisebb-ségvédelmi cikke

közi kötelezettségek teljesítése jogos nemzetközi ügy, és ennélfogva nemvalamely állam belügye”. (II. fejezet, 3. bekezdés); „A részt vevõ államokmeg

körzetét oly módon kell tiszteletben tartani, hogy „a fennálló vagykésõbb létesítendõ közigazgatási felosztás ne képezze a regionális vagykisebbségi n

IV. a fent I–III. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokraa tanulókra alkalmazzák, akik kívánják vagy adott esetben akiknekcsaládja kívánja,

javasolta a miniszteri bizottságnak, hogy tekintettel a kérdés rendkí-vüli fontosságára, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ETországai államf

8

testületek véleményét minden õket érintõ országos és regionáliskérdésben figyelembe vegyék, és lehetõvé tegyék részvételüket a helyidöntéshozatalban,

ra 1995. április 26-án az 1201-es ajánlást megerõsítette, és továbbrais érvényben levõ, s az ET jövõbeni ellenõrzési tevékenysége soránfigyelembe veen

ték, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai az emberijogok védelmének elidegeníthetetlen részét képezik, ugyanakkor meg-állapították, h

között a hatóságokkal való viszonyban is használhassák anyanyelvüket”.Az államfõk kötelezettséget vállaltak arra, hogy végrehajtják az EBEÉkoppenhágai

polgáraival, akikhez nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kapcso-latok fûzik õket (2. cikk 5. §). Mindezeket a jogokat a kisebbségekheztartozó sz

Az Európa Tanács keretegyezménye a nemzeti kisebbségek védelmérõlAz ET 1993 októberében megtartott csúcstalálkozója határozataalapján dolgozták ki és

a Felek törekednek – lehetõségeik szerint és oktatási rendszerük kere-tein belül – arra, hogy a nemzeti kisebbség tagjainak megfelelõlehetõsége legyen

tív, a jogorvoslati lehetõségre vonatkozó cikkelyben egyéni és kollektívjogi megközelítést tartalmaz. Hasonlóképpen visszalépés, hogy nemtartalmazza a

függ az államok politikai akaratától, ugyanakkor egyaránt lehetõvéteszi szûk- vagy tágkeblû kisebbségpolitika folytatását.A további fejlõdés tendenciá

geket mint közösségeket annak példájaként, hogy az egyik (a szakszer-vezet) tagjai pontos nyilvántartása folytán definiálható, míg a másik(a nemzeti k

A kisebbségi jogok kodifikációjánaklehetõségei EurópábanEurópában csak Portugália és Izland egynyelvû állam. Valamennyitöbbi európai országnak vannak

hanem a francia nyelvû kisebbség nyelve is hivatalos, valamintFinnország, ahol a finn nyelvû többség és a svéd nyelvû kisebbségnyelve is hivatalos stá

által nem megoldható kérdések, fõként a csoportjogok és az autonómiakérdései megfelelõ szabályozást nyerjenek” – írja Christoph Pan aFUEV által kidolg

A kollektív jogokkal szoros kapcsolatban áll az autonómia kérdése,bár az autonómia és a különleges státus az egyéni jogokból islevezethetõ, sõt létreh

– Emberjogi szempontból az autonómiához való jog az egyetlenlehetõség a nemzeti kisebbségek vagy a hozzájuk tartozó személyektöbbséggel való egyenlõsé

amennyi feltétlenül szükséges egy népcsoport létének és identitástu-datának megtartásához, míg maximumértéke annyi, amennyi csaklehetséges az állam te

tárgyalások aktív részese volt. A magyar kormány kötelezettségetvállalt arra, hogy a magyar-szlovák és a magyar–román alapszerzõdésügyében folytatott

kiegészítõ jegyzõkönyvtervezete az európai népcsoportokhoz tartozókalapjogairól, II. Különegyezmény vitatervezete az európai népcsoport-ok autonómiajo

kisebbségeket érintõ döntéshozatalba való intézményesített beleszólá-si joggá fejlõdne, amely a nemzeti kisebbségeknek mint egyenjogúpartnereknek a be

zeti kisebbségek fõbiztosa, amelyet az EBEÉ hívott életre. A fõbiztos-nak azonban – miként említettük – nem a kisebbségek védelmére,jogai biztosításár

se, az itteni területi és közigazgatási egységek autonómiája vagy aspanyolországi regionális autonómia a föderalizmus, az autonómia ésa szubszidiaritá

történeti, politikai, jogi berendezkedésével szemben törnek maguknakutat, és természetes módon akadályokba ütköznek.Véleményünkszerint a kisebbségi jo

46

47

48

49

A kisebbségi kérdés az 1989 utáni idõszakban mindinkább szétfeszí-tette a belsõ szabályozásokat, és nemzetközi dimenziójúvá vált. Azegész kontinensre

szorbokat nemzeti kisebbségnek, a frízeket etnikai kisebbségnek isme-ri el, és kisebbségi jogokat biztosít számukra. Ugyanakkor nem biztosíthasonló jo

lán nem zavarja az önrendelkezési jogra való hivatkozásban... Nemlehet ugyanis olyan elméleti vagy jogi érvet találni..., amelynek alapjánmegtagadható

foglalhatnak egy olyan életmódot, amely szerves kapcsolatban áll aterülettel és a terület erõforrásainak felhasználásával.A kisebbségicsoportok önrend

A kollektív jogokkal szembeni ellenérzést többszörös félelem diktál-ja: a jogászok nagy része attól tart, hogy az egyén jogai egy nemdefiniálható absz