
geket mint közösségeket annak példájaként, hogy az egyik (a szakszer-
vezet) tagjai pontos nyilvántartása folytán definiálható, míg a másik
(a nemzeti kisebbség) nem. Ez az érvelés megcáfolható abban az
esetben, ha a kisebbség megfelelõ nemzetiségi katasztert, tagjainak a
hozzátartozás egyéni döntése alapján elkészített nyilvántartását össze
tudja állítani. A kollektív jogok kodifikációjának valóban elõfeltétele a
nemzeti kisebbség definíciója, amelynek kidolgozását a szakértõk
számos esetben megkísérelték. Jogilag kötelezõ kodifikációját egyes
államok politikai akaratának hiánya hiúsította meg.
A szakértõk és az államok egy része közötti állandó feszültség is a
politikai akarat hiányát tükrözi. Úgy véljük, hogy idéznünk kell Nicola
Girasoli legutóbbi szakértõi javaslatát a nemzeti kisebbségek definíci-
ójára: „Az állam állampolgárainak (citizens) az a csoportja, amely az
állam lakosságának többi részéhez viszonyítva számbeli kisebbségben van,
nincs domináns helyzetben, történelmi események következtében elszakadt
eredeti országától, és megõrizte ennek az országnak a vallási, nyelvi és
kulturális jellemvonásait, a fennmaradás kollektív akaratával rendelke-
zik, és arra törekszik, hogy a többséggel való gyakorlati és jogi egyenlõséget
érjen el, miközben tiszteletben tartja az állam szuverenitását.”
A
meghatározás a korábbi definíciókhoz viszonyítva több új elemet vezet
be: a történelmi származást és az anyaországgal való kapcsolatot az
állam iránti lojalitással együtt iktatja be, a kisebbséget csoportként
határozza meg, és a kisebbséget, valamint a többséget kollektivitás-
ként viszonyítja egymáshoz. Véleményünk szerint a meghatározás a
további jogfejlõdés során a kollektív jogok kodifikációjának is kiindu-
lópontja lehet.
A kollektív jogok, például az anyanyelvhasználat jogának megtaga-
dása egyértelmûen diszkrimináció forrása. Várady Tibor okfejtése
szerint az állam többségi lakosságának anyanyelv-használati joga a
többség számára biztosított kollektív jog. Amennyiben az állam ugyan-
ezt a jogot a kisebbségi nyelvek számára nem biztosítja, azok diszkri-
minációja nyilvánvaló. A többség számára biztosított kollektív jogot
csakis a kisebbségi nyelvek hivatalossá tételével lehet ellensúlyozni, a
diszkriminációt csak így lehet megszüntetni. Ennek gyakorlati kivite-
lezhetõségét példázza Kanada, ahol nemcsak az angol nyelvû többség,
35
Commenti su questo manuale