
79
akik politikai alapon álltak ellen a náciknak/fasisztáknak, s ezért fogták el és ölték meg őket. Ezzel szemben
a holokauszt áldozatai faji alapon, „csak mert" zsidók voltak, eleve „bűnösök" voltak az Endlösung
végrehajtói szemében. Természetesen az „átjárás" nem zárható ki a két csoport között, de nem lehet néhány
példából általánosítani. Hasonlóan fontos hangsúlyozni, hogy a Vörös Hadsereg által megszállt közép-kelet-
európai országok politikáját 1948 után alapvetően a Moszkvához való igazodás határozta meg. így a
szovjet-izraeli viszony, illetve az 1950-es évek elején a Szovjetunióban tervezett anticionista per nem is oly
burkolt antiszemitizmusa döntően befolyásolta nemcsak a Szovjetunióban, hanem Magyarországon is a
holokauszt kutatását. Bár Sztálin halála, illetve 1956 után némileg enyhült a téma elzártsága, de az 1967-es
háború, illetve annak következményei megint csak hátráltatták a holokausztkutatás kibontakozását
Magyarországon, és tegyük hozzá: egész Közép-Kelet-Európában.
A könyv második része maga „a" címben jelzett bibliográfia. Ha az olvasó, vagy talán helyesebb
kifejezés: a kutató tudós, diák, érdeklődő végigfut a tartalomjegyzéken, hamar átlátja a kötet logikáját. A
szerkesztők alapvetően témakörönként, néhány esetben műfaj szerint csoportosították a megjelent
munkákat. Az egyes témakörök gyakorlatilag a magyar zsidóság első világháború utáni történetének, illetve
a magyar holokauszt történéseinek főbb címszavai is lehetnének. Ugyanakkor összegyűjtötték a mai napig
vitákat kiváltó eseményeket, illetve személyeket feldolgozó munkákat is, így a különböző keresztény
felekezetekre, illetve a zsidó hitközségre vagy a Kasztner Rezsőre vonatkozó legújabb szakirodalmat.
Örömteli, hogy számos munka foglalkozik a zsidómentéssel, az ún. önmentéssel, illetve a diplomáciai
testületek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és a Svéd Vöröskereszt embermentö tevékenységével.
A recenzens azonban itt hadd utaljon a bibliográfia egyik újdonságára, s időzzön ezen pár
mondat erejéig! A szerkesztők modern felfogását mutatja, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett
szakirodalmat vették lajstromba. Összegyűjtötték az oktatásban használható, vagyis a kifejezetten diákok
számára készült könyveket. Ez a téma iránt érdeklődő tanároknak ad komoly segítséget, hogy mely könyvek
segítségével tudják még inkább megértetni a tanítványokkal a holokauszt lényegét. Hasonló hasznos
újdonság volt a témába vágó, elsősorban dokumentumfilmek összegyűjtése. Ez - megítélésem szerint -
újfent elsősorban a pedagógusoknak nyújt(hat) segítséget oktatómunkájukban. Felmerül az olvasóban a
kérdés, talán érdemes lenne a témába vágó játékfilmekről is összeállítani egy részletes listát. A modern
időket jelzi, hogy a világban - és így Magyarországon is - számos holokausztmúzeum nyílt. Az ezekkel
foglalkozó írások, illetve ezek kiadványainak összegyűjtése is megtörtént, különös tekintettel a budapesti
Holokauszt Emlékközpontra. Végül, de sajnos ki kell emelnünk, hogy a holokauszttagadás miatt kialakult
polémiát sem lehetett kihagyni a bibliográfiából: arra is külön fejezetet volt kénytelen szánni a
szerkesztőpáros. A kötet végén található név- és helységnévmutató segíti a kötetben való keresgélést.
Talán magából az ismertetésből is kiderült, hogy a kötetet mindenki nagy haszonnal tudja
forgatni, aki a magyar, illetve a magyarországi holokauszt iránt érdeklődik. A recenzens csak bízni tud
abban, hogy ezt minél többen megteszik.
Kovács Tamás
„KELET-EURÓPA" ÉS A „BALKÁN", 1000-1800
INTELLEKTUÁLIS TÖRTÉNETI KONSTRUKCIÓK VAGY VALÓS TÖRTÉNETI RÉGIÓK?
SZERK.: SASHALMI ENDRE
Pécs, Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ,
2007. 446 p.
A Pécsi Tudományegyetem Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ
munkacsoportjának 2007-ben megjelent kiadványa a Baltikumtól a Balkánig nyúló köztes-európai régió és
Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) egyedülállóan széles (politika)történeti áttekintését nyújtja az e
térségben megjelenő államok megalakulásától kezdve a 18. század végéig terjedő időszakban. A kötet
szerzői, Font Márta, Bagi Dániel, Polgár Tamás, Oborni Teréz, Sashalmi Endre, Varga Beáta, Bebesi
György, Szeberkényi Gábor, Barbarics-Hermanik Zsuzsanna egyes országok, államalakulatok
(Lengyelország, Csehország, Magyarország, „Kijevi Rusz", Moszkvai Oroszország, Oszmán Birodalom),
illetve régiók (Balkán) mentén mutatják be a térség történetét, mindegyik államhoz, illetve régióhoz
ugyanazokat a kronológiai kereteket és értelmezési szempontokat társítva (az adott időintervallum jellemzői,
a kormányzat jellege, kormányzati infrastruktúra). Ez a szerkesztői koncepció kézikönyv jelleget ad a
munkának, s lehetővé teszi az olvasó számára, hogy térben és/vagy időben szelektálva figyelemmel kövesse
a térség történelmét.
A címben felvetett kérdésre, nevezetesen, vajon egységes egésznek lehet-e tekinteni ezt a
hatalmas, Köztes-Európát és Kelet-Európát is magában foglaló régiót - és ha igen, akkor mennyire a
könyv szerkezete, felépítése önmagában mintha igenlő választ adna. Nemcsak azért, mert a könyv tematikus
Commenti su questo manuale