
69
ítéleteinek".
104
A Népszövetség érthetően megelégedettséggel fogadta, hogy Ausztriá-
val ellentétben Magyarországon minden a terveknek megfelelően haladt. Noha maga a
program kidolgozása nem Smith érdeme volt, hozzáállása és pragmatikus tevékenysé-
ge nagyban segített, hogy a tervezett időre pénzügyi szempontból teljesen megfelelő
állapotban legyen az ország.
Magyarországon még nagyobb lelkesedéssel fogadták a hírt, és ünnepelték
Smitht. Apponyi Albert gróf, az ország talán legnagyobb tiszteletben tartott férfiúja
méltatta a főbiztos munkáját, akinek „egész működésében és gondolkodásában az
amerikai puritán gentleman nyilvánult meg, és csak a legnagyobb elismeréssel emlé-
kezhetünk meg róla".
105
Erre mintegy válaszként egy másik képviselő azt jegyezte
meg, hogy Smith „működése során annyira az ország érdekeit tartotta szem előtt, hogy
ha esetleg eltávozna tőlünk, sorfalat kellene állani távozásakor, hogy kifejezést adjunk
annak az elismerésnek, amelyet munkája megérdemel".
106
A Nemzetgyűlésben Beth-
len újfent dicsérte Smitht: „Nem mulaszthatom el ez alkalommal, hogy meleg szeretet-
tel köszönetet ne mondjak annak az amerikai férfiúnak, aki az ország rekonstrukciójá-
ban objektív szempontok alapján dolgozva és szeretettel, szimpátiával ez iránt az el-
bukott magyar nemzet iránt segített bennünket kimenteni abból a posványból, azokból
a nehézségekből, abból a küzdelmes múltból, amelyből csakis a Népszövetség és az ő
közreműködése folytán voltunk képesek kijutni. Köszönetet mondok neki, mint ameri-
kai állampolgárnak, aki bebizonyította azt, hogyha egy amerikai állampolgár egy fel-
adatot vállal, annak a nagy nemzetnek a tradícióihoz híven teljesíti azt a feladatot; ezt
tette ő abban a hivatásában, amelyet itt Magyarországon képviselt."
107
Ezeket a szava-
kat „élénk éljenzés és taps" követte minden oldalról.
Smith távozása Magyarországról
Annak ellenére, hogy mindenki kedvelte a főbiztost, távozása nagy öröm forrása volt,
hiszen ez azt jelentette, hogy az ország visszanyerte szinte teljes pénzügyi szuverenitá-
sát. Talán Bud János pénzügyminiszter volt az egyetlen, aki nem örült felhőtlenül
Smith távozásának. Már előre félt attól a hatalmas nyomástól, amely majd júliustól a
különböző tárcáktól rá fog helyeződni, hogy pénzt kapjanak.
108
Ez jól jellemzi a prob-
lémát, amely az országban Smith nélkül eluralkodott. Nem volt egy erős kéz, amely
pénzügyekben szigorú következetességgel fenntartotta volna azt az egészséges szigort,
amit Smith és a Népszövetség képviselt. Mindenesetre a magyarok joggal éltették
Smitht. Az 1925/26-os pénzügyi évben a költségvetési többlet 62 millió aranykorona
volt; a 253 milliós kölcsönből mindössze 70 milliót kellett felhasználni a költségvetési
deficitre; 100 millió koronát a Népszövetség már engedélyezett különböző befekteté-
sekre, Smith hozzájárulásával, és még így is megmaradt 80 millió korona az eredeti
összegből. Az eredeti reformokon kívül továbbiakat is végrehajtott Magyarország:
centralizálták az állami pénzeket a Nemzeti Bankban; a kormány költségvetésen kívüli
kiadásairól és bevételeiről törvényi határozat szerint éves kimutatást kellett készíteni; a
nagy- és kiskereskedelmi árak mindvégig csökkenő tendenciát mutattak; a lakossági
megtakarítások nőttek. Mint Smith meg is jegyezte, a magyar kormány és nép nélkül
mindez lehetetlen lett volna. Smith azonban figyelmeztetett is. Megjegyezte, hogy
szigorú és ésszerű fiskális politikát kell folytatnia Magyarországnak, de ha mégis újra
költségvetési deficittel találnák magukat szemben, csak az adók megemelése lehetne
orvosság, ami viszont a legkevésbé népszerű eszköz.
109
Smith tehát népszerűsége csú-
csán volt június vége felé, és ez csak tovább fokozódott.
Commenti su questo manuale