
46
eltávolították, illetve mikor Ruprechtet megválasztották, ennélfogva nem hallhatta
saját fülével az uralkodó ellen felhozott vádpontok felolvasását sem.
86
Ha megvizsgáljuk az emlékirat azon beszámolóit, amelyek az 1402 és 1409
közötti időszak eseményeire vonatkoznak, megállapíthatjuk, hogy Windecke talán
még nem érkezhetett meg Bécsbe akkor, amikor Zsigmond 1402 januárjában Csehor-
szágba vonult. Bizonyosan nem volt jelen, amikor Csehország kormányzásáról Zsig-
mond és fivére között megállapodás született, de IV. Vencel és Prokop elfogásáról is
csak másodkézből értesülhetett.
87
Nem zárjuk ki ugyanakkor, hogy már Bécsben lehe-
tett, mikor Zsigmond megszakítva csehországi útját, 1402 szeptemberében visszatért
Pozsonyba, s a magyar országnagyokkal elismertette IV. Albert osztrák herceg örökö-
södési jogát a magyar koronára, sőt akkor is, amikor a Bécsben fogva tartott Vencel
csellel kiszabadult.
88
Bécsben értesülhetett, valószínűleg a magyarországi, mindenek-
előtt budai kapcsolatai révén a Kanizsai János és Bebek Detre vezette 1403. évi bárói
mozgalomról, László nápolyi királynak a magyar trónra történt meghívásáról, Makrai
Benedeknek a felkelésben való részvételéről, valamint fogságáról, továbbá Zsigmond-
nak az esztergomi érsek elleni megtorló hadjáratáról.
89
Erre az időszakra eshetett
Zsigmond késmárki találkozója Vitold litván herceggel,
90
amelyről Windecke tüzete-
sen beszámol, talán annak szól e figyelem, hogy már ekkor is érintett volt, a nürnber-
giek révén, a Szepességhez kötődő ólomkereskedelemben." Windecke Bécsben csak
közvetlenül értesülhetett Zsigmond és IV. Albert 1404-es znojmói hadjáratáról, amely
a herceg klosterneuburgi halálával, Zsigmond vélt vagy valós megmérgezésével és
korlátkövi betegeskedésével zárult.
92
Windecke nem téved a Bosznia elleni hadjárat
megindításának 1405-ös évszámában, bár az események, amelyeket megemlít, sokkal
inkább az 1412. évi hadjárathoz kötődnek.
93
Más magyarországi történésekről - úgy-
mint mint a budai Nagyboldogasszony-templom tornyának 1384-es leomlásáról, a
Horvátiak vezette felkelésről, Kis Károly nápolyi király 1385-ös partraszállásáról,
Forgács Balázs 1386. évi merényletéről, az idősebb Garai nádor haláláról és Erzsébet
anyakirályné meggyilkolásáról, Zsigmond 1387. évi magyar királlyá koronázásról és
1401-es fogságba vetéséről, szabadulásának feltételeiről és módjáról, a Garai—Cillei-
megállapodásról - Windecke csak későbbi beszámolók alapján hallhatott.
94
Az 1410 és 1414 közötti esztendők eseményeinek egy részét az itinerárium
ismertetésekor érintettük. A fenti megállapításainkat kiegészítendő kijelenthetjük,
hogy a krónikás nem volt személyesen jelen Zsigmond boszniai hadjáratakor, illetve
az Ozorai Pipo vezette Velence elleni háborúban, de a fegyverszüneti szerződés meg-
kötésekor sem. Ugyanezt mondhatjuk az innsbrucki leányszöktetésről, a brixeni mér-
gezési kísérletről, XXIII. János pápa és Zsigmond lodi tárgyalásáról, Filippo Maria
Visconti és Zsigmond találkozásáról Lodi és Milánó között.
9
' Elbeszélés útján értesül-
hetett Nápolyi László halálának körülményeiről, Zsigmond asti találkozójáról a
montferrati őrgróffal, a berni polgárok tanúsította bőkezűségről az uralkodóval és
kíséretével szemben, a koblenzi fejedelmi gyűlésről, a király és Borbála királyné
aacheni koronázásáról.
96
Az 1415 és 1418 közötti időszak majd egészét, mint láttuk, a krónikás az
uralkodó közvetlen környezetében töltötte, éppen ezért az erre az időszakra tehető
beszámolók nagy része saját megfigyelésein alapul, ahogy azokról fentebb említést is
tettünk. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy a krónikás még javában a Fland-
ria-Konstanz úton lehetett, mikor a zsinat V. Márton pápát megválasztotta, így a kró-
nikás valószínűleg nem láthatta a két bajor herceg konstanzi viszályát, s Lajos
ingolstadti herceg perénél sem lehetett jelen.
97
1418 októberében Zsigmondot elhagy-
Commenti su questo manuale