Philips AZ1412 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 81)

Krausz Tamás könyvében, ellentétben a felszínes propagandistákkal és „konjunktúratörténészek-

kel", nem a „gonosz birodalmát" látja, láttatja a Szovjetunióban, hanem egy történeti alternatíva fejlődését

kíséri figyelemmel szakszerű módon, olykor vitára ingerelve, ami csak használ a tudománynak és közgon-

dolkodásnak.

Gyóni Gábor

BRONYISZLAVA OVCSINNYIKOVA - GÁBOR GYÓNI

PROTOVENGRINA URALE

(Protonmgyarok az Urálban)

Jekatyerinburg, Bank Kulturnoj Informácii, 2008. 193 p. -t-11 ill.

(Ocserki isztorii Urala, 53.)

A maga nemében úttörő könyv Gyóni Gábor történész kandidátusi disszertációjára épül, melyet 2007 no-

vemberében védett meg a Jekatyerinburgi Egyetemen végzett aspirantúrája után. Szakvezetője, Bronyiszlava

Ovcsinnyikova nemcsak a címlapfotót készítette, hanem valószínűleg ő írta a Jugriára vonatkozó fejezetet is.

Több mint negyedszázad telt el azóta, hogy a magyar-szovjet egyetemi oktatási kapcsolatok

megszakadtak, aminek a magyar őstörténeti kutatások vallották kárát. 1999-ben elhunyt az egyetlen, igen

kiváló orosz történész is, Vlagyimir Pavlovics Susarin, aki ezzel a témakörrel foglalkozott, a Budapesten

sikeresen befejezett aspirantúrája után. Két esztendővel halála előtt jelent meg a könyve Moszkvában a

magyar etnogenezisről (ahol régebben ezt a munkáját nem védhette meg akadémiai doktori disszertáció-

ként!).

Gyóni Gábor három felsőfokú diploma és jelentős orosz nyelvtudás birtokában jutott ki Oroszor-

szágba, de aspirantúrája során szakmai és filozófiai vizsgákat is le kellett tennie munkája megvédése előtt. A

Jekatyerinburgi (azelőtt Szverdlovszki) Egyetem megfelelő lehetőséget biztosított ugyan számára, de sajátos

nehézséget jelentett munkája során az, hogy odakint nagyon nehezen tudott hozzáférni a magyarországi

szakirodalomhoz. A könyv komoly segítséget ad a szakirodalmat csak oroszul olvasó szakembereknek,

másrészt számunkra is komoly historiográfiai képet nyújt a sok esetben teljesen ismeretlen, idehaza meg

sem lévő orosz nyelvű munkákról.

A Bevezetőben a szerzők megemlítik azt, hogy Oroszországban, illetve Ukrajnában kik végeztek

egyetemi tanulmányokat magyar részről. Tegyük ezt időrendbe és fűzzünk hozzá némi magyarázatot: Bartha

Antal történész volt az első, aki Kazánban kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd Odesszában fejezte

azokat be 1954-ben. Kandidátusi, majd doktori disszertációit idehaza védte meg. Erdélyi István a történettu-

dományok kandidátusa fokozatot szerzett aspirantúrája révén Leningrádban 1959-ben (1958-ban kisebb

temetőfeltárást végzett Baskíriában). Fodor István régész, illetve Veres Péter etnográfus pedig 1967-ben

fejezték be egyetemi tanulmányaikat Moszkvában. Később Veres Péter kandidátusi disszertációját is meg-

védte Moszkvában, Fodor István pedig Budapesten. A többiekről nem történik említés. Megemlítjük azt is,

hogy Tóth Tibor antropológus, aki doktori disszertációját is Moszkvában védhette meg, öt alkalommal járt

kutatóúton Baskíriában (1957-ben Erdélyi István kíséretében), ahol az élő lakosságból közel 5000 embert

mért és írt le, anyagai mindmáig közöletlenek. Hozzá kell még tennünk, hogy egyik aspiránsunknak. Kovács

László régésznek Moszkvában volt a kinti levelező ašpirantúra keretében szakvezetője. Szereztek még

régészdiplomát magyarok Moszkvában és később Voronyezsben is, de számukra idehaza nem akadt megfe-

lelő kutatóhely. Az egyetemi képzések mellett fontosak voltak azok a volt Szovjetunióban, majd később

Oroszországban megrendezett nemzetközi konferenciák - például a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok,

vagy a turkológusok fóruma, a PIAC -, ahol különböző szakembereink a magyar őstörténeti kutatásokról is

véleményt cserélhettek. 1958-ban Erdélyi István végezhetett kisebb ásatást Baskíriában. Nem kevésbé

fontos volt az is, hogy hét éven belül, hat nyári ásatási szezonban dolgozhattak folyamatosan együtt magyar,

bolgár és szovjet régészek a Don-kanyarban az 1970-es évek derekán és az 1980-as évek elején. Ennek hazai

ekvivalens lehetőségét azonban a magyar fél 1983-ban megszakította. 1968-tól, illetve 1981-től Erdélyi

István mint vendégfőmunkatárs összesen két és fél esztendőn át dolgozhatott a Szovjet Tudományos Aka-

démia Régészeti Intézetében, és így alkalma nyílt behatóan foglalkozni az avar és a magyar őstörténet

régészeti problémáival. 2008-ban jelent meg az ősmagyarokra vonatkozó régészeti kutatások eredményeit

felölelő könyve (Scythia Hungarica. Bp. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó). Nagy szünet után, a 21. század

első évtizedében ismét lehetővé vált, hogy magyar régészek kutathassanak Oroszországban és Ukrajnába. A

tanulmányutakon főleg Türk Attila és Langó Péter vettek aktívan részt. Nagy ritkán orosz és ukrán régészek

is megfordulnak újabban Magyarországon.

A szerzők könyvének megjelenése előtt egy évvel került kiadásra Langó Péter hasonlóan histori-

ográfiai jellegű könyve (Amit elrejt a föld.. Bp. L'Harmattan Kiadó, 2007) amelynek kéziratát szerzője

szívességének köszönhetően Gyóni Gábor már korábban megismerhette. Mindezeknek a tényeknek felvázo-

lására azért volt most szükség, hogy jobban megérthessük szerzőink könyvének jelentőségét.

1 2 ... 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 ... 183 184

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1412 Manuale Utente Pagina 81

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1412