Philips AZ1412 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 171)

összetevőivel, illetve az európai ügyek és a keleti kérdés összefonódásával négy tanulmány foglalkozik. A

magyar történetírás a történeti keleti kérdés ilyen aspektusú vizsgálatának alig szentelt figyelmet. Bodnár

Erzsébet tanulmánykötete ezt a hiányt pótolja. A kiadványban a szerzőnek a moszkvai Orosz Birodalom

Külügyi Levéltárában folytatott kutatási eredményei is megmutatkoznak. A kötet végén található a

tanulmányok eredeti megjelenési helyének listája, illetve a szakirodalom és forrásjegyzék. A kiadvány

jellegéből adódóan előfordulnak ismétlések (pl. a keleti kérdés fogalmának meghatározása, a keleti

ügyekben folytatott orosz, politika okai), melyek azonban nem teszik a könyvet nehézkessé, sőt a téma

komplex jellege miatt kifejezetten hasznosnak bizonyulnak.

A szerző a bevezetésben kiemelve a fontosabb kulcsmozzanatokat tisztázza a keleti kérdés

fogalmát. A kötet első tanulmánya a téma historiográfiai áttekintésével foglalkozik (A keleti kérdés- és

Balkán-kutatás az orosz történetírásban), melyben Bodnár Erzsébet a keleti kérdés 18. század végétől 1856-

ig tartó eseményeit feldolgozó munkákat tekinti át. 1830-tól Oroszországban megnőtt a keleti kérdéssel

kapcsolatos publikációk száma, a külpolitikai koncepciókban eleinte megmutatkoztak a szalavofilek és a

nyugatosok vitái. Sz. M. Szolovjov és Sz. Sz. Tatyiscsev új szempontokat és megközelítéseket vetettek fel,

munkáikban különböző véleményekel fogalmazlak meg a keleti kérdés kialakulásáról és tartalmáról. Bodnár

Erzsébet elemezte a szovjet korszak keleti kérdéssel foglalkozó történetírását is. Az 1960-as évek elejétől a

kérdés kiemelt helyen szerepelt az orosz külpolitikával és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó

munkákban (pl. „Diplomáciatörténet"). Mérföldkőnek számít a téma vizsgálatában N. Sz. Kinjapina

munkája („Oroszország külpolitikája a XIX. század első felében"). A Balkán és a keleti kérdés vizsgálatával

foglalkozó történészek között irányzatokat lehet elkülöníteni. A. L. Sapiro, A. M. Sztanyiszlavszkaja, A. F.

Fagyejev, A. V. Georgijev Oroszország politikáját tanulmányozták a Közel-Keleten a 19. század első

felében. A második csoportban található történészek (G. Sz. Groszul, V. M. Groszul, V. N. Vinogradov) a

keleti kérdés fontos részét alkotó Balkán problémáira szakosodtak. A harmadik csoport kutatói (A. F. Miller,

A. D. Novicsev, I. L. Fagyejeva és mások) az Oszmán Birodalom történelmével foglalkoztak. Jelentős

tudományos eredménynek tekinthető, és nagymértékben megkönnyíti a kutatást, hogy 1960-1995 között 16

kötetben sok releváns dokumentumot adtak ki. A szerző tanulmánya végén felvázolja a még kevés figyelmet

kapóit aspektusokat.

A keleti kérdés és az orosz Balkán-politika 1815-ig című, átfogó jellegű tanulmány nyitja meg a

keleti kérdéssel foglalkozó részt. A 18. század első felétől Oroszország aktívan részt vett a Balkánon zajló

eseményekben. Az Orosz Birodalom súlya és déli irányú aktivitása a nagyhatalmakat cselekvésre késztette,

így a Balkán a nemzetközi konfliktusok csomópontjává vált. A szerző kiemeli, hogy a keleti kérdés új

tartalmakkal bővült, és a tengerszorosokért folytatott versengés kiterjedt a Balkán, Egyiptom,

Konstantinápoly és a Közel-Kelet térségére is. A tanulmány bemutatja az 1768-1774-es orosz-török háborút

lezáró kücsük-kajnardzsi békét és annak hatásait a Dunai Fejedelemségekre. A 18. század végére a

nemzetközi kapcsolatokban a tengerszorosok kérdése vált a legkiélczettebb problémává. 1799-ben

Oroszország és Törökország Napóleon területi foglalásai miatt szövetséget kötötlck. Ekkorra

körvonalazódott az orosz külpolitika új elképzelése, az Oszmán Birodalom épségének megőrzése. Az orosz-

török kapcsolatok 19. század eleji történetében Napóleon politikájának nagy szerep jutott. 1815-ig

Franciaország és az ellene létrejövő koalíciók közti ellentétek egyik fő forrása a Földközi-tenger keleti

medencéje és a Balkán maradi. 1805-ben aláírták az új orosz-török védelmi megállapodást, amely

megengedte az orosz hadiflotta számára a tengerszorosok szabad használatát, és megerősítette Oroszország

protektori jogát. A török-orosz szövetség kora az 1806-1812-es háború kitörésével zárult le. A bukaresti

békét a szerző Oroszország számára rendkívül előnyösnek értékeli. 1815 után az orosz külpolitika arra

törekedett, hogy a balkáni népek körében tovább erősítse befolyását, fenntartsa az európai erőegyensúlyl,

ezért a Portával szembeni követeléseit körültekintően fogalmazta meg, úgy, hogy ne sértse a többi

nagyhatalom érdekeit.

A 18. század és a 19. század fordulója az orosz-török kapcsolatokban bekövetkezett változások

miatt fontos időszak a két ország és a nemzetközi kapcsolalok történetében. Ennek áttekintéséhez A keleti

kérdés az orosz külpolitikában (Egy furcsa szövetség: orosz-török közeledés és együttműködés a 18. század

végén) című tanulmány nyújt segítséget. Ekkorra egész régiók kerültek ki a Porta ellenőrzése alól, ezért az

oszmán kormányzó körök a külpolitika módosítása mellett döntöttek. A megfogalmazott új cél a birodalom

területi integritásának megőrzése lett, egyútlal a török állam belső modernizációja is hangsúlyt kapott (a

hadseregreform életbevágóan fontos volt). A siker érdekében előtérbe került a békés együttműködés

Oroszországgal, illetve a jó viszony fenntartása az európai nagyhatalmakkal. Az 1796-1797-es évek francia

magatartása a Portát aggodalommal töltötte cl, az egyiptomi hadjárat miatt török hadüzenetre kerül sor. A

török szultán Anglia lekötöttsége miatt Oroszországhoz fordult segítségért. Az Oszmán Birodalom a területi

veszteségek mellett önállóságának és függetlenségének veszélyeztetettsége miatt közelített Oroszországhoz,

utóbbi pedig a Közel-Keleten elért eredményeit, befolyását kívánta biztosítani a térségben. Pál - II. Katalin

expanziós külpolitikájától eltérően - jó viszony fenntartására törekedett a Portával. 1799. január 3-án orosz-

török szerződést írtak alá. A szerződő felek lezárták a Fekete-tengert és szorosait, Oroszország pedig

1 2 ... 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 ... 183 184

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1412 Manuale Utente Pagina 171

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1412