
84
milyen információkat továbbított a Stasi a hatalom valódi gyakorlóinak, a Német Szocialista Egységpárt
vezetőinek. Ezekben a tanulmányokban azonban á-nynlt kép rajzolódik ki a keletnémet társadalomról, az
ellenzékinek minősített mozgalmakról, a gazdasági pioo.ó'! 'król; valamint arról, vajon létezett-e egyáltalán,
és milyen lehetett az államszocializmus idején a nyilvánosság.
A következő tematikus egység a „Mikroíanulinányok - módszertan " címet viseli. Ide is négy ta-
nulmány került, közülük az egyik a hatalom működését az egykori NDK középfokú regionális egységeinek,
a magyar járásoknak megfelelő „Kreis"-eknek a szintjén mutatja be. Ebben a fejezetben kapott helyett az a
tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy az egykori NDK lakosainak a fejében milyen kép él a Stasiról („Stasi-
emlékezet"). Erre a kutatásra eddig nem került sor, csak egykori foglyok vagy ügynökök visszaemlékezései-
ben jelenik meg ez a téma.
A negyedik fejezet „Tereptanulmányok" címmel négy esettanulmányban mutatja be az állambiz-
tonsági szervek regionális szintű működését. A schwerini Goethe középiskoláról szóló írásban képet kapha-
tunk a Stasi szerepéről a szocialista oktatás megvalósításában. Egy másik tanulmányból az üzemekben
kifejtett állambiztonsági tevékenységet ismerhetjük meg. Képet kaphatunk arról is, hogy a Stasi folyamatos
jelenléte, egy-egy nem hivatalos munkatárs beszervezése miként befolyásolta ezeknek a gyáraknak a belső
struktúráját, mindennapi működését.
Végül az utolsó tematikus blokkban két tanulmányt olvashatunk a „lielyi hatalomgyakorlás" té-
maköréből. Az elsőben egy nyolcvanas évekbeli vidéki kulturális konfliktusban mutatják be a Stasi szerepét,
a másodikban pedig két egykori járásban működő Stasi-kirendeltségek eltérő munkáját, a helyi hatalmi
struktúrájában elfoglalt különböző helyét írja le a szerző. Eközben az NDK-ról az angolszász történettudo-
mányban élő képet is megismerhetjük. Végül a fejezetet és az egész kötetet egy, az utolsó két tanulmányra
vonatkozó hozzászólás zárja, melyben a szerző kiemeli azt az új aspektust, ami az egész köteten végigvonul:
a folyamatos megfigyelés tudata ugyanannyira meghatározó társadalomformáló erő volt az NDK-ban, mint
például a kultúrpolitika, a tömegszervezetek, vagy a tervutasításos gazdasági rendszer.
A kötet függelékében a rövidítéseknek különösen a téma külföldi kutatói számára igen hasznos
jegyzékét és a szerzők tömör életrajzát olvashatjuk. Az egyes tanulmányokban a hivatkozásokat lábjegyze-
tekben találjuk, és nem tartozik hozzájuk külön irodalomjegyzék. Sok, a témában megjelent kötetben talá-
lunk eredeti dokumentumokat, jelentéseket illusztrációként, hivatkozásként. Ezek segítik a szerzők monda-
nivalójának megértését. Ez a tanulmánykötet azonban nem közli az eredeti dokumentumok másolatait. Ez
egyben illusztrálja a köteten végigvonuló szemléletváltást, a tanulmányok által képviselt új látásmódot is.
Sclilachta Krisztina
Számunk szerzői
Bíró László, PhD, tudományos munkatárs, MTA Történettudományi Intézete
Erdélyi István, az MTA doktora, egyetemi tanár, a .Magyar Őstörténeti
Munkaközösség Egyesület elnöke
Fried, Johannes, az MTA tiszteleti tagja, egyetemi tanár, Johann Wolfgang Goethe-
Universität, Frankfurt am Main
Gyóni Gábor, PhD, tudományos munkatárs, ELTE BTK Történeti Ruszisztikai
Tanszék
Lukács B. György, doktorandusz, Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Sashalmi Endre, PhD, habilitált egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
Skorka Renáta, PhD, tudományos munkatárs, MTA Történettudományi Intézete
Schlachta Krisztina, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem
Commenti su questo manuale