
SKORKA RENÁTA
EBERHARD WINDECKE ITINERÁRIUMA
Eberhard Windecke nevéhez fűződik az első olyan német nyelvű alkotás, amely vala-
mely német-római császár, nevezetesen Luxemburgi Zsigmond életének és uralkodá-
sának időszakát mutatja be a brandenburgi őrgrófi cím megszerzésétől egészen az
uralkodó halálát követő esztendőkig. A király szolgálatában hosszú éveket eltöltő
szerző életpályája és személyisége sem kevésbé figyelemre méltó, mint emlékirata.'
Éppen ezért Eberhard Windecke itineráriumának elkészítése és összevetése Zsigmond
már jól ismert itineráriumaival
2
kettős célt szolgál, egyrészt teljesebbé teszi a krónikás
eddig ismert életrajzát, másrészt segítséget nyújt annak megállapításában, hogy az
emlékiratban szereplő, az uralkodóval, illetve a politikai élet más jelentős személyisé-
geivel kapcsolatos, színes és olvasmányos, mentalitás-, kultúr- és politikatörténeti
jelentősséggel bíró eseteknek lehetett-e Windecke valójában szem- és fültanúja, avagy
csupán hallomásból értesült a történtekről.
Eberhard Windecke 1380 körül születhetett Mainz városában, amely a 14.
században a pfalzi választófejedelemség legfontosabb kereskedelmi központja volt.
Tizenhárom esztendős lehetett, amikor saját elhatározásából úgy döntött, hogy meg-
szökik a szülői háztól, és szerencsét próbál. Wormsnál azonban nem jutott messzebb-
re, mivel apja rátalálása után hazavitte. Az ifjút a kalandvágyon túl valószínűleg az a
szándék is vezérelte, hogy a kereskedelmi élet forgatagában próbáljon érvényesülni,
ezért még ugyanezen esztendő őszén továbbállt Erfurtba, majd a következő évben a
Majna parti Frankfurtba, innen az egyik legjelentősebb délnémet kereskedelmi köz-
pontba, Nürnbergbe ment, ahonnan a Csehország határán fekvő Egerbe (Cheb) utazott,
majd három hónapnyi egeri tartózkodás után Prágába vitte útja, ahol megint hosszabb
időt tölthetett.
3
Csehországi útjával kapcsolatban emlékiratában így fogalmaz: „...
tizenötödik életévemtől kezdve negyven esztendőt töltöttem a cseli és a magyar udvar-
ban, valamint a prágai korona szolgálatában. "
4
A krónikás megjegyzése nem feltétle-
nül jelenti azt, hogy már ekkor az uralkodó közvetlen szolgálatába lépett - mely felte-
vést egyébként Zsigmond király itineráriuma sem erősíti meg -, sokkal inkább értel-
mezhető úgy, hogy azok a kereskedők, akik mellett Windecke tanulóévei alatt segéd-
kezett, a „prágai udvart", vagyis a Luxemburg-dinasztia mindenkori uralkodóját, Vak
Jánost, IV. Károlyt vagy éppen IV. Vencelt szolgálták pénzügyi téren, amely alatt
éppúgy érthetünk adóbeszedést, mint hitelnyújtást, vagy akár elzálogosítást.
5
Eberhard
Windecke csehországi tartózkodását követően 1395 végére vagy 1396 tavaszára ér-
kezhetett vissza ismét szülővárosába.
6
1396-ban Mainzból először északnak vette az irányt, és a legjelentősebb Raj-
na-parti kereskedővároson, Kölnön, majd Aachenen át a flandriai városok érintésével
eljutott a Francia Királyság északi területeire, és Párizsba is, ahol közel három eszten-
dőt töltött. 1399 közepén érkezhetett vissza Luxemburg érintésével szülővárosába,
ahol a következő esztendő áprilisában jelen volt apja halálos ágyánál és májusban
öccse, Hermann születésénél. 1400 közepén Windecke a Párizsba vonuló bajor-
ingolstadti herceg, III. István szolgálatába állt, és elkísérte a Francia Királyságba. A
herceg és kísérete Párizsból hazafelé a jelentősebb flandriai városok, majd Aachen
érintésével ment Kölnbe, ahol Ruprechtet német királlyá koronázták. Kölnből a Raj-
nán délnek fordulva Windecke ismét visszatért Mainzba
7
Commenti su questo manuale