
Csukovits Enikõ • Források, mûfajok, lehetõségek: A középkori Magyarország-kép elemei 9
Pécsre zarándokolt, hogy milyen volt afogadtatása az érkezésekor Pozsonyban
időző királyi udvarban, vagy, hogy miként zajlott Mátyás és Ulászló cseh király
iglaui találkozója.
15
Iglauból 1486. szeptember 11-én küldött levele részlete-
sen beszámolt akirálytalálkozóról: tudósítása szerint amagyar király és kísérete
olyan hatalmas pompát fejtett ki, hogy Ulászló és kísérete anyomába sem ért.
16
Amagyarok ruházatának, fegyvereinek, lószerszámainak, Mátyás Ulászlónak
adott ajándékainak ismertetése amagyar művészet- és művelődéstörténet első-
rangú forrásává avatja Cesare Valentini iglaui jelentését, de többi jelentésében is
számos értékes adatot találunk amagyar udvar mindennapi életére, és ezeknek
amindennapoknak atárgyi környezetére.
17
A magyar udvarba küldött pápai követek jelentéseiben ugyancsak gazdagon
találunk értékes információkat. Feltehetőleg az 1460-as évek elején készült az
ajelentés, Hieronymus Landus pápai nuncius írása, amely kulcsfontosságú akirály
bevételeinek megismerése szempontjából.
18
Anuncius tudósításában Magyarország
határairól és méreteiről, népeiről, várairól és erődített városairól, valamint folyói-
ról tájékoztatta megbízóját – atörök veszély vezérmotívumként szövi át aszöveget.
Atörökkérdés kiemelten jelentős szerepet kapott egy másik pápai legátus, Pecchi-
noli Angelo és Mátyás király tárgyalásaiban, noha akövet útjára elsősorban egy
másik ügy, Mátyás király Anconába küldött katonai segítsége kapcsán került sor.
19
Mátyás négyszemközt is fogadta, és amegbeszéléseken számos olyan kérdést is
érintettek, amelyekről érdemi információkat csak alegátus jelentéseiben olvasha-
tunk: így például Váradi Péter kalocsai érsek fogságának okáról, Mátyás és atörök
szultáni család rokonságáról, az egyiptomi-magyar kapcsolatokról.
20
Külföldi követek tollából alegtöbb életmód-leírás Mátyás király különböző
alkalmakból rendezett ünnepségeiről maradt fenn. Akülönféle királytalálkozók –
mint aferrarai követ által ismertetett iglaui – jó alkalmat kínáltak amagyar ural-
kodó számára avetélytársakat, ellenfeleket felülmúló pompa kifejtésére, gazdag-
sága, korszerű ízlése bemutatására. Akülhoni követek alegnagyobb pompával,
alegfényesebb ünnepségekkel azonban Mátyás és Beatrix 1476 decemberében
15
MDE III. 101 (80. sz.), 110 (83. sz.), 117 (89. sz.), 124 (91. sz.), 137 (100. sz.), stb.
16
„tamen non era da equipare ad quella de questo Serenissimo Re”. Óváry 1889: 393–397.
17
Művészettörténeti adatait Balogh Jolán gyűjtötte össze. Valamennyi hivatkozását lásd az általa
kiadott kötet név- és tárgymutatójában. (Balogh 1966: 783.)
18
Engel 1798: II. 6–17; Descrizione dell’Ungheria 1881: 29–34. Szövege Johann Christian Engel
18. századi kiadásában 1480-as dátummal szerepel, mint aMátyás királyhoz küldött pápai
követ jelentése, egy másik, száz évvel későbbi – nem teljes, épp abevételekre vonatkozó adato-
kat már nem tartalmazó – átírás címleírása szerint viszont Mátyás udvarának velencei követe
készítette. Akirály pénzügyeire vonatkozó adatok felhasználásával készült: Fügedi 1990; illetve
legújabban Csukovits (szerk.) 2008: 454–474.
19
Akövetutasítások közül egy maradt fenn aVatikáni Levéltárban, kiadása: einer 1859–1860:
II. 514. Pecchinoli Angelo jelentéseiből ugyancsak egy példányt őriznek, kiadása: Theiner
1859–1860: II. 521–530. Atöbbi jelentés, szám szerint nyolc levél avelencei Biblioteca Mar-
cianában – Classis XIV., Codex XCIX. – maradt fenn. Akiadatlan leveleket Fraknói Vilmos
dolgozta fel. (Fraknói 1898.)
20
Fraknói 1898: 382, 395, 404.
Commenti su questo manuale