
118 KORALL 38.
bemutatják aváros politikai funkcióit. Egy Nürnbergben készült, 1663-ban
megjelent röplapon például részletesen kitértek aMagyar Királyság politikai
súlyát reprezentáló várra, amagyar főnemesek palotáira, Lippay György eszter-
gomi érseknek amodern tudományos és technikai ismereteket tükröző, híres
kertjére, Pál y Pál korábbi nádor gondosan megtervezett palotájára, sőt Wesse-
lényi Ferenc nádor újonnan kialakított nádori kertjére, aváros fontos templo-
maira, szép kútjaira és színvonalas patikájára.
24
A döntő többségében a városi olvasóközönségnek készült városleírások,
várostörténetek iránt olyan nagy lett az igény aNémet-római Birodalomban,
25
hogy akifejezetten csak útikönyvkiadó frankfurti eodor de Bry veje, Mar-
tin Zeiller (1589–1661) például már csak útikönyvszerzőként tevékenykedett.
Aszintén elsősorban topográ ával foglalkozó Merian kiadónál kétezer város lát-
képét adták ki,
26
avárosokat az alaprajzok mellett sokféle változatban, pro l-
ból, madártávlatból, lóhátról is szemléltetve. Ezek avároskép-sorozatok nemcsak
egyfajta sajátos patriotizmusból fakadtak, hanem elementáris igényt tükröztek
avilág megismerésére, megértésére, valamint apolitikailag, vallásilag és szociáli-
san is megosztott Európában aharmónia utáni vágyra.
27
A hagyományosan világot járók, azarándokok, akézműves legények, vala-
mint amind gyakrabban és mind távolabbra utazó diplomaták mellett peregri-
nus diákok százai rótták az Európa egyetemi városaiba vezető utakat, sőt, afőúri
i ak nevelését szintén nagyszabású európai körutazás zárta le, melynek azonban
csak ritkán, esetleg éppen atörökök elleni hadszíntér megismerésének alehető-
sége miatt vált úticéljává aMagyar Királyság. Azútleírásnak, útinaplókészítésnek
tudományos igényű szempontrendszere alakult ki, amelyet avárosleírások ese-
tében szintén illett alkalmazni. Aváros új neve mellett rögzíteni kellett az ere-
det-magyarázatokkal ellátott korábbi változatokat, egyaránt kitérve az alapítókra
és az újjáépítőkre. Aváros fekvésének, földrajzi, illetve természeti környezetének
ismertetésén túl az ott található nevezetesebb egyházi és világi épületeket, köztük
apalotákat, de aközépületeket, apiactereket és aváros védelmét szolgáló erődí-
téseket is be kellett mutatni. Avárosi életet alakosság közerkölcsével, táplálko-
zási és öltözködési szokásaival jellemezték, de aváros reprezentációjához aváros-
vezetés hatékonysága és az iskolák jó híre is hozzátartozott.
28
24
Lucas Schnitzer nürnbergi metsző két röplapot is illusztrált Pozsony képével 1663-ban.
Azegyik változat, az „Eigentlicher Grundriss des Statt und Königlichen Residenz-Schloss Press-
burg” Joseph Priami Pozsony városának és várának katonai parancsnoka által rajzolt tervek
alapján készült, és avédelmi rendszert hangsúlyozzza, míg amásik, a„Recht eigentlicher Abriss
der Königlichen Haubt- und Residentz-Stadt, Pressburg [...]” aváros politikai jelentőségét
ábrázolja. Lásd Mielke (comp.) – Falk (ed.) 1999: 85, 86; illetve Paas 2007: 108.
25
Besing 1999.
26
Besing 1999: 88.
27
Besing 1999: 91.
28
Kovács 1988.
Commenti su questo manuale