Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 96)

94 KORALL 38.

nem tartalmaznak utalást kelet-európai provinciákra, az Albinus-nak tulajdoní-

tott munka már beszámol amagyar és horvát pápai tartományokról.

A kalocsai érsekség megjelenése miatt 1135-nél későbbre datált lista elem-

zésében Louis Duchesne rámutat aLiber provincialis horvát tartományokra

vonatkozó szakaszának réteges szerkezetére. AzAdrián túli területek két külön

felsorolásban találhatók: először amagyar királyságot követő Salona szakasz-

ban, másodszor pedig az Aquilea tartomány után következő két részben, Ystria

supra mare (ide tartozik Grado, Zadar és Split) és Sclavonia (Dubrovnik) alcí-

mek alatt. Afelsorolás nyilvánvalóan nem fedi akorabeli helyzetet.

A7. szá-

zadban elpusztult Salona tulajdonképpen arómai Dalmácia provincia fővárosa

volt, amelynek helyét apápai lista készítésének idején már aszinte azonos helyen

épült Spalato (Split) vette át mint püspöki székhely. A12. századi szerző azon-

ban mind Salona, mind Spalato alá sorol különböző tengermelléki városokat,

amelyek későbbi tartománylistákban más-más érsekség alá vándorolnak.

Ennek

akorai tartománylistának Angliában nincs ismert másolata. Akövetkezőkben azt

akésőbbi verziót vizsgáljuk meg, amely eljutott aszigetországba.

A 13. századi Liber provincialis egy bolognai kéziratban található,

amelyet

Michael Tangl 1230 körülire datál.

Ennek adokumentumnak számos verziója

maradt fenn Angliában leginkább a13–14. századból, és másolatai változatos

helyeken és formában bukkannak fel az ország könyvtáraiban. Valószínűsíthető,

hogy az ilyen jellegű iratok átmeneti természete miatt sok példány elpusztult,

így az Angliában készült másolatok eredetije és sztemmája gyakorlatilag rekon-

struálhatatlan. Atartománylisták számából, változatos földrajzi eredetéből és

szövegkörnyezetéből egyrészt az következik, hogy ugyanaz alista az egyes kézira-

Horvátország 1102 után vált amagyar perszonálunió részévé, és Könyves Kálmán király címében

fordul először elő amagyar korona szerves részeként. A13. század során atengermelléki területek

birtoklása fontos része volt amagyar királyi bel- és külpolitikának, amelyet közvetetten apápaság

és császárság szembenállása is befolyásolt. Amikor III. Béla király 1196-ban meghalt, trónját az

addig horvát és dalmát báni területeket kormányzó,  atal Imre herceg örökölte. Fiatalabb test-

vére, András azonban királlyá koronázásáig fegyveres erőkkel és karizmatikus belpolitikával igye-

kezett bátyjától (változó szerencsével) átvenni ahercegség irányítását. Amagyar fennhatóság alatt

álló Zára (Zadar) városa mindig is avelencei kereskedelmi érdekek középpontjában állt. András az

1229. és 1233. években megalapította aszerémi és boszniai püspökséget. Engel 1990: 212.

Bár akkorra avelenceiek támadásai miatt abelgrádi püspökséget Sardonikiba (Scardonia)

helyezték át, egymásutániságukat alista nem részletezi, és két külön székhelyként tünteti fel

őket. Nem található akésőbbiekben Tunensis vagy Tiniensis néven megjelenő, 11. századi ala-

pítású Knin, ellenben akéső antik Siscia városa, amely addigra már azágrábi püspökség részévé

vált, még külön említést kap. Duchesne 1904: 117.

Louis Duchesne kimutatta, hogy aSalona alá sorolt városok három különböző kronológiai

síkot (késő-római, bizánci és szláv) fednek le, és erős átfedésben vannak az Ystria supra mare és

aSclavonia fejezetek felsorolásával. Duchesne 1904: 117.

Bologna, Colegio de España, MS275.

Tangl 1894: LXII, 1. Elképzelhető, hogy Joseph A.Weidenbach kiadása egy másik 13. századi

tartománylistán alapszik, aszerző azonban nem adja meg akézirat pontos adatait, így nem azo-

nosítható, hogy volt-e esetleg egy, abolognainál autentikusabb kézirat. Weidenbach (Hrsg.)

1855: 264–284.

1 2 ... 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 96

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1509/17