Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 33)

Körmendi Tamás • A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélõ forrásokban… 31

A POGÁNY MAGYARSÁG ÁBRÁZOLÁSA

Először azt igyekszünk megvizsgálni, hogy anyugati történetírásban milyen

képzettársítások kötődtek amagyar néphez annak keresztény hitre térése előtt,

vagyis hogyan láttatják, és mely jelzőkkel írják le amagyarokat az első ezred-

forduló előtt alatin kereszténység területén keletkezett kútfők.

Ezt követően

konkrét példákkal és párhuzamokkal próbálunk érvelni amellett, hogy aforrá-

sainkból kibontakozó kép legtöbb eleme aközépkori nyugat-európai historiográ-

 ában évszázadokon keresztül kimutatható, alegtöbb nomád népre automatiku-

san alkalmazott – és ennél fogva meglehetősen semmitmondó – közhely.

A magyarság megnevezésére avizsgálat alá vont nyugati források rendszerint

aHungarus/Ungarus szót (illetve ennek valamilyen továbbképzett vagy torzult for-

máját) alkalmazzák; ritkábban az avarokkal azonosítják őket, egy szerzőnk pedig

aTurcus (turk) népnévvel utal rájuk.

A„magyaroknak nevezett avarok” kifeje-

zést – vagy ezzel egyenértékű fordulatot – a9. századi Fuldai Évkönyvben, illetve

a10. századi szász történetírónál, Widukindnál találunk.

Akét nép azonosságá-

nak tételét részben lovas-nomád életmódjuk hasonlósága sugallhatta, részben pedig

az atény, hogy amagyarok Kárpát-medencei szállásterülete nagyjából egybeesett

azzal aterritóriummal, amelyet korábban az avarok tartottak megszállva.

Párhu-

zamként kínálkozik, hogy a7–8. században anyugati kútfők az avarokat pedig

éppenséggel ahunokkal vélték azonosnak

– valószínűleg hasonló megfontolásból.

Azugyancsak a9–10. század fordulóján alkotó Regino prümi apát viszont egyér-

telműen megkülönbözteti egymástól az avar és amagyar népet, amennyiben arról

ír, hogy amagyarok Szkítiából előjövet először „apannonok és az avarok pusztáin

kóboroltak”.

Ami amagyarság „turk” elnevezését illeti, ez anyugati forrásanyag-

ban ismereteink szerint kizárólag a10. századi itáliai történetírónál, Liudprandnál

Forrásbázisunk eseménytörténeti szempontú elemzésére lásd Kristó 1980: 229–308; Göcken-

jan 1996; Makk 1996: 7–42; Szovák 1996; Veszprémy 1996, 2005.

Amagyarság megnevezéséről akorszak nyugati forrásanyagában részletesebben lásd Hóman

2003 [1917]; Róna-Tas 1996: 217–221; Makk 1998.

Annales Fuldenses: MGH Script. rer. Germ. VII. 125–126, 129, 134; Cat. font. I.316. sz.;

HKÍF 190, 192 (Géczi Lajos ford.). Widukindi monachi Corbeiensis Res gestae Saxonicae: MGH

Script. rer. Germ. LX. 28, 56; Cat. font. III. 5169. sz.; HKÍF 220, 221 (Almási Tibor ford.).

Itt és a továbbiakban az idézett forrásszövegeknek csupán egyetlen, lehetőleg kritikai kiadására,

továbbá a Gombos-féle (Cat. font.) szöveggyűjteménybeli közlésére, valamint az általam ismert

legjobb magyar fordításra hivatkozom.

Kulcsár 1987–1988: 527, 533–534.

Alegkorábbi ilyen adatot a636-ban elhunyt Sevillai Izidor Etymologiae című munkájában talál-

hatjuk, alegkésőbbi pedig az Annales regni Francorum 805-i bejegyzésében szerepel; de hunok-

nak nevezi az avarokat például Gregorius Turonensis (Tours-i Gergely) és Paulus Diaconus is

(Szádeczky-Kardoss 1998: 19, 25, 31–34, 110–111, 145, 148–149, 307). Windukind pedig

éppen amagyarok és az avarok azonosítása kapcsán írja, hogy „az avarok pedig – néhányan úgy

vélik – ahunok maradékai” (MGH Script. rer. Germ. LX. 28).

Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon: MGH Script. rer. Germ. L.131–132; Cat. font. III.

4372. sz.; HKÍF 195, 198 (Kordé Zoltán ford.).

1 2 ... 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 33

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1509/17