
22 KORALL 38.
Piccolomini, Flavius Blondus – művei. Agörög klasszikusokat általában görögül
és latin fordításban egyaránt megszerezte, sa fontos szerzőktől – Ptolemaiosz-
tól éppúgy, mint Aeneas Sylviustól – igyekezett begyűjteni valamennyi írásu-
kat.
71
Hans Dernschwam lehetőségeihez mérten gyűjtötte amagyarországi iro-
dalmat is; történeti ismereteit feltehetőleg főleg saját Bon ni példányából merí-
tette.
72
ADernschwam-könyvtár kiemelkedő geográ ai gazdagságát jelzi, hogy
afér kortársa, aMagyarország középkor végi állapotáról alegrészletesebb leírást
készítő Oláh Miklós egykori könyvtárából jóval kevesebb ilyen tárgyú könyvről
van tudomásunk.
73
Ezek akönyvek azonban – akármekkora népszerűségre és tekintélyre tettek
is szert –, késő középkori, kora újkori olvasóiknak kevés segítséget nyújtottak
saját koruk földrajzi viszonyainak megismeréséhez. Akorabeli szerzők aprob-
lémát gyakran úgy hidalták át, hogy munkájukban mind az ókori művek alap-
ján, mind saját koruk ismeretanyagát felhasználva leírták az ismertetni kívánt
területet. Így tett például aMátyás udvarában vendégeskedő Petrus Ransanus
is: Magyarországról készített leírásában mind a„régi”, mind a„jelenlegi” álla-
pot szerint ismertette az országot. Előbb Sztrabón, Plinius és Ptolemaiosz alap-
ján kivonatolta, miként írták le alegjelentősebb geográfusok Pannóniát, majd
ugyanazt avidéket, „amelyet” – mint megjegyezte – „most Magyarországnak
nevezünk”, másodszor is leírta „jelenlegi városainak fekvése szerint”.
74
Oláh Mik-
lós Ransanus leírásánál jóval aprólékosabb Hungáriája is az ókori geográfusok
kivonatolásával indul, őazonban már nem készített két párhuzamos leírást. Saját
korának ismeretei láthatóan fontosabbnak bizonyultak geográfus elődei alig
hasznosítható tudásánál. Ajánlásában ugyan szabadkozik, hogy ő„nem Ptole-
maiosz”, aszabadkozás azonban csak stíluselem – Oláh Miklós büszke ahazától
távol, részben emlékezetére hagyatkozva írt munkájára.
75
Ransanus művében pontosan leírta munkamódszerét: új, korszerű ismeretei
részben saját tapasztalatokon alapultak, részben a„helyeket jól ismerő” helybeli
71
Atovábbiakban zárójelben akiadott könyvjegyzék (Berlász /s.a.r./ 1984) oldalszáma olvasható,
afeltüntetett évszám az adott kötet kiadásának dátuma: Strabo de Situ Orbis libri XVII. Grece
(10); Pomponius Mela de Situ Orbis libri III (10); Strabo Latine redditus aGuarino Veronensi
[...] (10); Isidori Episcopi Hispalensis Ethymologiarum Libri XX, 1509 (20); C.Plinii Secundi
Naturalis Historie Libri XXXVII, 1535 (22); Claudii Ptolemei Pelusiensis Alexandrini omnia que
extant Opera [...], 1551 (42); Geographia Universalis complectens Veterem et Novam Claudii Pto-
lemei Alexandrini enarrationes libros VI, 1545 (42); Blondi Flavii [...] Rome instaurate Libri Tres;
Italia illustrata, 1531 (27); Aenee Sylvii de Boemorum et ex his Imperatorum aliquot origine et
gestis, 1521 (35); Aenee Sylvii Epistolarum liber, 1481 (20); Aenee Sylvii Opera, quorum Catalo-
gus sequitur: benne többek közt Cosmographie vel de mundo universo Historiarum liber I,Europe
in qua sui temporis varias Historias complectitur liber I,De Duobus amantibus liber I,1551 (57);
Africe brevis descriotio ex Paulo Orosio, 1519 (152).
72
Antonii Bon ni Rerum Ungaricarum Decades [...], 1543. Berlász (s.a.r.) 1984: 30.
73
Szelestei 1993.
74
Kulcsár (cur.) 1977: 54–73.
75
„[...] non tersus loquitur comptas Ptolomaeus ad aures [...]. Describens radio, quicquid in orbe
fuit.” Eperjessy – Juhász (ed.) 1938: 1.
Commenti su questo manuale