
Csukovits Enikõ • Források, mûfajok, lehetõségek: A középkori Magyarország-kép elemei 13
sát készítette el Geogra a címen.
30
Compagni földleírása az ókori felosztás szerint
vette sorra az egyes vidékeket.
31
Elsőként Pannóniát írta le, Óvár és Moson felől
kezdve az ismertetést. Megállapításai rövidek, egy-egy lényegi – vagy annak tar-
tott – megállapításra korlátozottak: például Esztergom dombon fekszik, Viseg-
rád ahegyekben. Avárosok mellett kitér várakra, vizekre, bányakincsekre: Sik-
lós, Nagyvázsony vagy Szigliget vára éppúgy szerepel aleírásában, mint aBala-
ton vagy aLajta, és Körmöcbányánál megemlíti az aranybányát.
A 16. század első évtizedeiből már néhány tematikus geográ a is fennmaradt:
ezek amunkák csupán egy-egy vidék – például aDuna-völgye – leírására vállal-
koztak. I.Miksa udvari historikusa, Ladislaus Suntheim kéziratban maradt mun-
kája, az 1497 és 1505 közt írt Das Donauthal német nyelven, röviden ismertette
afolyó és közvetlen környéke nevezetességeit. ADuna forrásvidékétől amagyar-
országi Tétényig felsorolta ajelentősebb városokat, kolostorokat, sahol ennek
szükségét látta, megemlékezett egyes személyekről – uralkodókról, más híres embe-
rekről – is.
32
Ugyancsak aDuna atárgya egy néhány évvel később, 1531-ben írt
libellus-nak, asziléziai származású, I.Ferdinánd környezetében élő Magnus Gruber
rövid munkájának. Amunka ugyan jórészt kompiláció, de aszerző néhány esetben
hallomás útján szerzett információit is beledolgozta. Értékét elsősorban az adja,
hogy Magnus Gruber ismeretanyaga többé-kevésbé jelzi, mit tudtak az osztrák
udvarban és környezetében aMohács utáni Magyarországról.
33
Történeti irodalom
A magyarokról alkotott egykorú kép megismerése elképzelhetetlen aközépkori
történeti irodalom nélkül, amely valamennyi itt említett műfaj közül alegegyen-
letesebben, legrendszeresebben biztosítja aszükséges adatokat. Egy rövid szám-
vetésben természetesen lehetetlen felsorolni minden hasznosítható munkát, ezért
inkább csak arra törekszem, hogy számba vegyem azokat az eshetőségeket, ahol
várható, már-már törvényszerű amagyarok felbukkanása. Aztermészetes, hogy
aszomszédos országok történeti irodalmában jóval gyakrabban és rendszereseb-
ben olvashatunk magyar vonatkozású híreket, mint akontinens távoli vidékein
írt művekben. Ahatároktól távol amagyarok csak két esetben tettek szert hír-
értékre: ha Magyarországon valamilyen nagy horderejű történelmi esemény tör-
tént, vagy ha maguk amagyarok bukkantak fel nagyobb csapatban akrónikás
szülőföldjén.
30
1509-es dátumot viselő munkája 1940-ben került elő aVatikáni Könyvtárban, amagyar vonat-
kozású részeket Bán Florio publikálta. Bán 1947: 53–62 (Brani concernenti l’Ungheria della
Geogra a di Sebastiano Compagni conservata nel codice Vat. Lat. 3844 [1503]). Lásd még Ste-
gena 1991: 24; Szathmáry 1987: 32.
31
Pannoniae inferioris descriptio (Lib. IIII. cap. VI.); Iazigum terrae situs (Lib. VIII. cap. I.); Regio-
nis Daciae situs (Lib. VIII. cap. II.).
32
Pfei er (Hrsg.) 1861; ismertette Ráth 1863.
33
Elemzése, kiadása Mikó 2002.
Commenti su questo manuale