
86 KORALL 38.
A középkori Magyarország külföldi szerzőktől származó leírásai közül az
egyik legrészletesebb beszámolót Bertrandon de la Broquière hagyta hátra
a Voyage d’Outremer et retour címen ismert művében.
38
Aszerző, JóFülöp bur-
gundiai herceg tanácsosa aSzentföldön tett utazásáról hazatérőben, 1433-ban
utazott keresztül Magyarországon. Délről érkezett az országba, és nyugat felé,
Ausztria irányába hagyta el azt. Szerbiáról írva megjegyzi, hogy:
„városai nincsenek sáncokkal és kőfalakkal körülvéve. Aházak és apaloták, úgy
akirályéi, mint atöbbi nemesekéi fából vannak és atengerparti latin házakon kívül
egyetlen kőház sincs az országban.”
39
Munkájának Magyarországról szóló részeiben ugyanakkor egyetlen olyan
megjegyzést sem tett, ami arra utalna, hogy az itteni városok alapvető jellegze-
tességeikben eltérőek lettek volna anyugat-európai mintától. Ezalapján feltéte-
lezhető, hogy a15. század első felére amagyarországi városok sok szempontból
hasonlókká váltak aBertrandon de la Broquière által korábban megismert euró-
pai városokhoz.
Művében Bertrandon alapos leírást adott az általa felkeresett városokról,
elsősorban Szegedről, Budáról és Pestről. Szegedről, az ország egyik legnagyobb
városáról írva fel gyelt akereskedelem, különösképpen aló-kereskedelem fon-
tosságára.
40
Akéső középkori Magyarország gazdaságtörténetéről szóló tanul-
mányok gyakran említik, hogy az élőállat-kereskedelemben aszarvasmarha for-
galmának volt alegnagyobb jelentősége, bár atömeges marhatenyésztés igazán
majd csak később vált jellemzővé. Bertrandon de la Broquière-nek alókereskede-
lemről szóló feljegyzése hozzájárul akép teljesebbé tételéhez.
Budára érkezve aszerző megjegyzi, hogy avárosban az igazságszolgáltatás,
akereskedelem és az ipar is anémetek kezén volt. Anémetek mellett azonban
más etnikai csoportok jelenléte szintén felkeltette a gyelmét. Avárosban talál-
kozott francia kereskedőkkel és kézművesekkel, köztük egy szőnyegkészítővel,
valamint kőművesekkel is. Pesten pedig egy ott tartózkodó hon társát fogadta
fel szolgájának. Ugyancsak Budán ismerkedett meg olyan franciául beszélő zsi-
dókkal, akiket korábban Franciaországból űztek el.
41
* * *
38
Aszöveg legteljesebb magyar fordítása: Szamota (szerk.) 1891: 48–99.
39
Szamota (szerk.) 1891: 28; Engel 2001: 211.
40
Szamota (szerk.) 1891: 91–92.
41
Szamota (szerk.) 1891: 92–97.
Commenti su questo manuale