Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 60

  • Scaricare
  • Aggiungi ai miei manuali
  • Stampa
  • Pagina
    / 211
  • Indice
  • SEGNALIBRI
  • Valutato. / 5. Basato su recensioni clienti
Vedere la pagina 59
58 KORALL 38.
Bár az egyes szövegtípusokon belül ritkán állapíthatunk meg pontosan körül-
határolható koncepciót, egy vezérelv mégis kikristályosodik. Eszerint aközépkori
krónikaszerzők igen nagy súlyt fektetnek ajó és rossz cselekedetek, ajó és rossz
(guote unt ubele) uralkodók ábrázolására, amondanivalót legtöbbször arra kihe-
gyezve, hogy az adott uralkodó jó bíróként (guote richtære) tölti-e be az általa viselt
tisztet.
56
Ugyanakkor a„keresztény” és „pogány”, valamint a„jó” és „rossz” oppozí-
ciók közé nem tehetünk egyenlőségjelet, hiszen legyen az adott személy keresztény
vagy pogány, római vagy „német”, bajor vagy sváb, szász vagy magyar, császár vagy
pápa, király vagy herceg, püspök vagy apát, polgármester vagy tanácsadó, egyaránt
állhat ajó ideáljának oldalán, de éppúgy véthet is ellene.
57
AZ IMAGOLÓGIAI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIRÕL
A tanulmány alapvető célja az, hogy afentebb vázolt krónikairodalomban
olvasható információk alapján akét nép érintkezéséből fakadóan amagyarok-
ról alkotott képet, annak megjelenési formáit feltárja. Akidolgozás alapjául
az imagológia módszere szolgál, melynek központi vizsgálati tárgyát Manfred
S.Fischer akövetkezőképp fogalmazta meg: az imagológia tárgyát olyan nem-
zetekre/népekre, azok kulturális és szellemi teljesítményére vonatkoztatott képek
(Images) alkotják, amelyek az általános érvény igényével összességében anem-
zetek/népek tipizálásának lehetőségét hordozzák magukban,
58
vagyis feltárha-
tók bizonyos imagotíp elemek (imagotype Elemente).
59
Ezen elvek alapján került
sor amagyarokra vonatkozó – aszövegekben vagy explicit kifejezésre jutó, vagy
implicit jelenlévő – imagotíp elemek kigyűjtésére, majd az imagológiai vizsgálat
leíró munkafázisaként azok rendszerezésére, és tematikus feldolgozására.
A forrásszövegek alapján anémet nyelvű népek és amagyarok érintkezésé-
nek több csoportját különböztethetjük meg: így például aháborús kon iktuso-
kat, amelyekben amagyarok vagy az ellenséghez tartoztak, vagy szövetségesként
működtek közre. Kiemelhetjük egyrészt azokat akeresztes hadjáratokat, melyek
során aSzentföldre tartó különböző keresztes seregek aMagyar Királyság terüle-
tén vonultak át, sahol számos kon iktus előidézői lettek, másrészt azokat ahad-
járatokat, amelyekben maguk amagyarok is részt vettek. Újabb csoportot képez-
hetnek azok aszituációk, amikor követek küldésére és fogadására, tárgyalások
lefolytatására került sor. Külön kategorizálhatók akülönféle szertartások, mint
például akoronázások vagy az esküvők, és hozzájuk kapcsolódóan az azokat meg-
56
Ajog megtartása és megóvása az uralkodók legfőbb kötelessége, smint ilyen, ez akitétel gyak-
ran szerepel aközépkori koronázási ordókban. Ebből következően aközépkori szövegekben
a„bíró” (richtære) bevett terminus az „uralkodó” szó használata helyett.
57
Ennek fényében akrónikások pogány császárokat is illethetnek alegmegtisztelőbb attribútu-
mokkal, például aKchr-ban Traianus-t. Kchr 6083–6090.
58
Fischer 1981: 20.
59
Akomparatisztika elveihez és fő problémaköreihez, illetve az image-kutatás kérdéscsoportjaihoz
lásd Fischer 1979; Dyserinck 1977; összefoglalóan Steins 1972; újabban Beller (Hrsg.) 2006.
Vedere la pagina 59
1 2 ... 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento