Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 121)

G. Etényi Nóra • Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 119

Az európai városkép-sorozatokba amagyar város és várábrázolások jól beil-

leszkednek.

Azelső híres városképsorozat, aSchedel-féle világkrónika 1493-ban

Nürnbergben készült egy matematikusokból, csillagászokból, geográfusokból álló,

humanista tudós kör széleskörű munkája nyomán. Az1809 képet tartalmazó

Schedel-krónika hosszú időre meghatározta avárosképkészítés módszereit. Bár

vannak átvételek és néhány tipizálás, mégis inkább az ajellemző, hogy akorszak-

ban fontossá vált avalósághűség. Így egy várost ahitelesség érdekében akár két

aspektusból is ábrázoltak: egyrészt az épületcsoportok, másrészt atájképforma és

avegetáció bemutatása volt acél. Ugyanakkor atudományos igény és az esztétikai

érték nem zárta ki egymást, ezáltal aváros és avidék látványélményként egyaránt

megjelent. Ametszőként közreműködő Albrecht Dürer akvarelljein hasonlókép-

pen kimutatható, hogy atermészet ábrázolásánál fontos az összkép realitása.

Tudós humanista körök dolgoztak együtt amásik híres nürnbergi városkép-

sorozat, ahatkötetes Georg Braun- és Hans Hogenberg-féle Civitas orbis terra-

rum köteten is.

Amintegy 546 képet tartalmazó „Városkönyv” negyven év alatt

tizenkét kiadást ért meg.

Míg aSchedel-krónikában amagyar városok közül

csak Buda szerepelt, aVárosok könyvében már több mint egy tucat hadászatilag

vagy éppen gazdaságilag jelentős magyar vár és város került be. Atöbbek közt

Budát, Tatát, Esztergomot, Egert, Váradot, Visegrádot, Érsekújvárt, Sárost és

Szolnokot bemutató metszetek, látképek és viseletképek történeti allegorikus és

szimbolikus tartalommal telítődtek. Aszínezett változatokban különösen szem-

beszökő, hogy az ábrázolásokon mennyire dominál atáj. Akészítők adombor-

zati viszonyokat, amagas hegyek sűrű fenyveseit, adomboldalak szőlőskertjeit,

akastélyok mellett táblákba rendezett virágoskertet vagy éppen avízimalmokat

egyaránt ábrázolták. Sáros metszete például aszántó-vető paraszt és abirkákat

legeltető juhász mellett avadászni induló főúri társaságot is bemutatja. Talán

kissé túlságosan idillikus ez atáj, ám ezekből ametszetekből mégis éppen asok-

féleség és abékeidőszakok – akövetjelentésekben sokszor meglepődve regisztrált

– rendezettsége és viszonylagos jóléte tűnik ki. Tata ábrázolásánál például az is

feltűnő, hogy avárat körülvevő mocsaras tó nemcsak védelmet nyújt, de meg-

élhetést is biztosít, shogy avár jelentőségét éppen amocsaras területen át vezető

út növeli.

Várad metszetén a Szent László-szobor a múltra, a sok kis kert és

kiterjedt szántó aváros virágzó mezőgazdaságára utal. Atörök kézen lévő Szol-

nok esetében szintén avirágzó kertek és szántók képe dominál.

E metszeteken avárosokat általában madártávlatból ábrázolták, ám külön

kiemelték az adott helyre jellemző „attribútumokat”, mint például avédműveket,

bástyákat, avárosfalat, atornyokat, jellegzetes palotákat, nevezetes templomo-

kat, illetve avárosházát.

Ezeket ajellemző épületeket avárosi polgár a magáénak

Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 56–65 (Jan Simane).

Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 81–93 (Wolfgang Behringer).

Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 85.

Kelenik 1998.

Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 66–72 (Andrew John Martin).

1 2 ... 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 121

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1509/17