
Körmendi Tamás • A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélõ forrásokban… 33
ahelyi lakosságot, felgyújtották és kifosztották az épületeket.
14
Ritkább eset,
hogy forrásaink egy-egy hadjárat hátterében konkrét politikai okot láttatnak,
sarról számolnak be, hogy amagyar támadás valamely keresztény hatalommal
szövetségben, zsold fejében ért egyes területeket: erre alegkorábbi példát amár
említett Fuldai Évkönyv szolgáltatja. Eszerint 892-ben amagyarok Arnulf keleti
frank király szövetségeseként támadták meg amorvákat.
15
Mivel a10. század
közepéig őseink kizárólag akalandozások okán szerepelnek anyugati források-
ban, aróluk kialakított kép is meglehetősen egysíkú, és egyértelműen negatív:
rabló és gyilkos népségnek mutatják be őket, akiket kizárólag apusztítás és
azsákmány érdekel.
A rájuk alkalmazott jelzők ennek megfelelően elmarasztalók: anyugati for-
rások elsősorban „kegyetlen” (crudelis), „vad” (saeva, ferox), „átkozni való” (detes-
tanda) és „igen harcias” (belli asperrima) pogány népként beszélnek amagyar-
ságról,
16
amelynek fő tulajdonságai az erőszakosság (violentia) és az állati düh
(beluinus furor).
17
Liudprand megvetőleg említi
„amagyarok kapzsi és vakmerő népét, amely nem ismeri amindenható Istent, de
nagyon is jártas mindenféle bűnben, egyedül gyilkolásra és rablásra vágyik. […]
Nem láthatsz olyan szomjúhozó lelket, aki hevesebben vágyna egy korty hűs italra,
mint amennyire ez akegyetlen nép áhítja acsata napját, ugyanis aharcon kívül
semmi másban nem leli kedvét.”
18
Folcuin, aflandriai lobbes-i monostor apátja, aki a10. század máso-
dik felében írta meg az általa vezetett szerzetesközösség történetét, művében
szól amagyarok „velük született és természettől való vadságáról” és „telhetet-
len kegyetlenségéről”;
19
az első ezredfordulón alkotó historikus, János velencei
pap pedig „gyújtogatásaival és rablásaival mindent feldúló, az emberek óriási
14
Például: Annales Fuldenses: MGH Script. rer. Germ. VII. 125–126, 134–135; HKÍF 190,
192–193 (Géczi Lajos ford.). Flodoardi Historiae ecclesiae Remensis: MGH SSXIII. 451; Cat.
font. II. 2249. sz.; HKÍF 207–208 (Almási Tibor ford.). Liudprandi episcopi Cremonensis Anta-
podosis: MGH Script. rer. Germ. XLI. 6–7, 15–16, 27, 36–39; HKÍF 212–216 (Sebők Ferenc
ford.). Widukindi monachi Corbeiensis Res gestae Saxonicae: MGH Script. rer. Germ. LX.
29–30, 45, 55, 78–79; HKÍF 220–221, 223 (Almási Tibor ford.). Vita S.Idae: MGH SSII.
573; Cat. font. III. 5010. sz.; HKÍF 232–233 (Blazovich László ford.).
15
MGH Script. rer. Germ. VII. 122; HKÍF 189 (Géczi Lajos ford.).
16
Például: Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon: MGH Script. rer. Germ. L.131; HKÍF 195
(Kordé Zoltán ford.). Liudprandi episcopi Cremonensis Antapodosis: MGH Script. rer. Germ.
XLI. 37; HKÍF 214 (Sebők Ferenc ford.). Widukindi monachi Corbeiensis Res gestae Saxonicae:
MGH Script. rer. Germ. LX. 28; HKÍF 220 (Almási Tibor ford.). Vita S.Idae: MGH SSII.
573; HKÍF 232 (Blazovich László ford.).
17
Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon: MGH Script. rer. Germ. L.148; HKÍF 198–199
(Kordé Zoltán ford.).
18
MGH Script. rer. Germ. XLI. 37; HKÍF 214 (Sebők Ferenc ford.).
19
Folcuini abbatis Lobiensis Chronicon: MGH SSIV. 66; Cat. font. II. 2256. sz.; HKÍF 228
(Kordé Zoltán ford.).
Commenti su questo manuale