
114 KORALL 38.
Bár a16. század folyamán nem állandósult atörökök jelenléte aNémet-
római Birodalom nyilvánossága előtt, de az ellenük folytatott hadjáratok, döntő
csaták, ajelentős várak ostroma kapcsán az aktuális eseményeket közvetítő avi-
sokban, Newe Zeitungokban nagy számban jelennek meg hírek amagyarországi
hadi eseményekről, csatákról, várostromokról, majd atörökökkel kötött békék-
ről. AMagyar Királyságra – sa lengyel és horvát területekre – gyakran idézett
kereszténység „védőpajzsa”, „védőbástyája” toposz ahíráramlás révén az újabb
krízisek alkalmával konkrét új tartalmakkal, aktualizáltan jelent meg. Atizen-
ötéves háború idejére folyamatos és hatékony hírközlés alakult ki. Így az olyan
jelentős hadi eseményekről, mint Győr 1598-as visszafoglalása, 1595 októberé-
ben agyurgyevói győzelem, Pál y Miklós felső-magyarországi sikerei, vagy akár
aVeszprémet tartó törökök eredményes portyázásai részletes nyomtatott hírleve-
leket tettek közzé aNémet-római Birodalom nagy nyomda- és hírcentrumaiban
(Nürnbergben, Augsburgban, Ulmban és Frankfurt am Mainban). Azáltalában
négy-nyolc oldalas tudósítások akonkrét hadi eseményeket mutatták be, így ért-
hető, hogy az újságolvasó, még inkább az újdonságokat felolvasott hírekből meg-
ismerő befogadóközönség újabb ismereteket igényelt az ostromlott vagy éppen
elvesztett várak elhelyezkedésére, hadi jelentőségére vonatkozóan.
Az egyre hatékonyabban működő információs hálózat hatalmas mennyiségű
hírt közvetített aközönségnek. Amagyarországi hadi és politikai eseményekről
tudósító műfajok virágzásában nagy szerepet játszott, hogy akiadók üzletileg is
érdekeltek voltak abban, hogy afellángoló érdeklődést kihasználva még több hát-
térismeretet adó, az eseményeket értelmező kiadványt jelentessenek meg; az olvasó-
közönségnek ugyanakkor arra volt igénye, hogy nagyobb összefüggésrendszerben,
ahosszú távú következményekkel együtt lássa a gyelemmel kísért eseményeket.
Atizenötéves háború eseményeit például anürnbergi Hieronymus Ortelius fog-
lalta össze, 1395-től összegezve atörökök elleni küzdelmet, legrészletesebben az
1592-től kibontakozó várostromokat és csatákat. Azelőször 1602-ben megjelent,
Johannes Sibmacher által szépen kivitelezett és később is sokat citált, metszetekkel
illusztrált művet aszázad folyamán többször kiadták, mindannyiszor „továbbírva”.
Már 1603-ban új kiadása jelent meg aszerző tollából, míg az 1613-as és 1615-ös
kiadásban már aBocskai-szabadságharc eseményei, abékék megkötése, valamint
II. Mátyás magyar, majd német-római császárrá koronázása is gondos részletesség-
gel szerepelt.
8
Újaktualitást Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fellépése jelentett,
amit 1620-ban Amszterdamban és 1622-ben Nürnbergben is közzétettek. 1665-
ben pedig Daniel Fievet és Paulus Fürst gondozásában jelent meg ismét amunka,
újabb metszetekkel és az 1663–1664-es háború eseményeivel kibővítve. Szintén
ezen elismert mű hagyományára támaszkodva tette közzé 1692-ben, avisszafoglaló
8
„Hieronymus Ortelius: Viertter ail. Dess Hungerischen unnd Sibenbürgischen Kriegswe-
sens, was sich seidhero Anno 1604 biss au A.1607 inn der auss gestandnen Rebellion mit
dem Türcken, Rebellen und Ihrem anhang, so sich wider das Hochlöblich Hauss Österreich
[...] (Nürnberg, 1613).” Apponyi 1900–1927: 2602.
Commenti su questo manuale