Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 20)

18 KORALL 38.

Pannonia genannt című műve ugyanis az első próbálkozás egy német nyelvű

Magyarország-történet elkészítésére.

A MEGISMERÉS FORRÁSAI ÖTSZÁZ ÉVVEL EZELÕTT

A középkor végén dolgozó szerzők más irányból kezdtek az információgyűjtés-

hez, mint napjaink kutatója. „Ha lelki szemeiddel végig akarsz tekinteni aföld-

kerekségen, ha szemügyre akarod venni az egyes földrészek elhelyezkedését és

az ott élők szokásait, ha tudni akarod, hogy melyik vidék mit terem és mit nem

terem: vedd elő Plinius Naturalis historia-ját, Ptolemaeust, Solinust és Isidorus

Hispalensist.” – tanácsolta egyik írásában korának egyik legműveltebb szerzője,

Aeneas Sylvius Piccolomini.

Földrajzi ismereteket keresve ma már ezek aszerzők eszünkbe sem jutnak,

a15–16. században azonban valóban az őmunkáik számítottak az elsődleges

földrajzi-népismereti forrásnak. Kiemelt jelentőségükről, rendszeres használatuk-

ról bőségesen tanúskodnak akorabeli művek, nem csupán Aeneas Sylvius mun-

kái, de valamennyi kortárs szerző írásai is. Azókori geográfusok alapján fogott

Magyarország leírásához akét legjelentősebb hazai országleírás szerzője: Petrus

Ransanus Amagyarok történetének rövid foglalata, és Oláh Miklós Hungária

című munkájában.

Sztrabón, Caius Plinius Secundus, Solinus és Ptolemaiosz

művei, valamint Sevillai Izidor Etimológiája olyannyira meghatározó forrásai

voltak aközépkor geográ ai tudásának, hogy ismeretük nélkül nem értjük meg,

vagy félreértjük akorabeli földrajzi gondolkodást.

A legfontosabb ókori geográﬁ ák

Az Aeneas Sylvius tanácsában nem említett, de akorban ugyancsak sokat idé-

zett Sztrabónnak, az ókor egyik legnagyobb geográfusának ma is sokak fülében

ismerősen cseng aneve. Geógraphika című munkája, mely aK. e. 1. században

készült, magában foglalja aFöld mindazon lakott részeinek leírását, amelyet

aszerző korában agörögök és rómaiak ismerhettek. Sztrabón 17 könyvben fog-

lalta össze tudását; avaskos monográ a az egykorú görög tudomány eredményeit

és aszerző saját tapasztalatait összegezve az akkor ismert egész világ leírását tar-

talmazza: népek, tájak, országok, városok eredetét, elhelyezkedését, történetét,

szokásait.

Krones (Hrsg.) 1880.

Piccolomini (1980): 48. Azidézett 1443-ban írt levél akötetben Azolvasás és művelődés haszna

címmel jelent meg, eredeti címzettje Zsigmond osztrák herceg volt.

Ransanusra: Kulcsár (cur.) 1977; magyarul Blazovich – Sz. Galántai (szerk.) 1985. Oláhra:

Eperjessy – Juhász (ed.) 1938; Oláh (2000). Azországleírásról még Kulcsár 1969.

Strabón (1977): 39.

1 2 ... 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 ... 210 211

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 20