Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 43)

Körmendi Tamás • A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélõ forrásokban… 41

egymástól.

Ugyanakkor viszont tucatnyi forrásunk emlékezik meg – Szászor-

szágtól osztrák, bajor és cseh területeken át egészen Kurlandig – az 1260-as évek

belviszályával egyidőben zajló magyar vonatkozású események közül az i abb

Béla herceg és Kunigunda brandenburgi hercegnő 1264-i esküvőjéről.

Sőt

olyan kútfőnk is akad, amelynek szerzője azt is érdemesnek tartotta feljegyezni,

hogy ugyanebben az esztendőben üstököst láttak Magyarország felett, saz égi

tünemény végül rossz előjelnek bizonyult, mert felbukkanását követően sokan

meghaltak

– csak éppen abelháborúkról nem szól egy árva szót sem, pedig

művét asalzburgi székesfőkáptalanban alkotta, saz érseki város középkori törté-

netírása általában igen tájékozottnak mutatkozik amagyar ügyekben.

A keresztény magyarságra anyugati kútfők jóval ritkábban alkalmaznak típu-

sos szófordulatokat, mint tették azt apogány kalandozókról szólva. Ilyen kivétel

például Reichenaui Hermann 11. századi krónikája: ez Magyarországot „hitszegő

országnak” (periurum regnum) nevezi, amelynek lakói „rabló zsiványok módjára”

(latrocinantium more) menekülnek az 1051-ben rájuk támadó német seregek elől.

Frutolf michelsbergi perjel ugyancsak 11. század végi műve szerint amagyaroké

„atöbbinél keményebb nép” (gens illa durior ceteris), amely „csalárdul cselekszik”

(dolose agens), sőt „félbarbár” (semibarbaros).

AKölni Királykrónika 13. századi

folytatása amagyarokat „irigy” (invidentes) és „hitvány” (viliores) népként említi,

akik hadi dicsőség dolgában is elmaradnak anémetek mögött.

Ottó freisingi püs-

pök, aki aSzentföldre tartó III. Konrád német király kíséretében, 1147-ben járt

Magyarországon, többek közt akövetkezőképp írt az itt élőkről:

„A magyarok rút külsejűek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erköl-

cseikben és nyelvükben annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni

a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az isteni türelmet, amiért ezeknek az

emberszerű szörnyetegeknek – akiket embernek sem neveznék – dobta oda ezt az oly

szépséges földet […] Jóformán mindannyian rútak, rút fegyverzetben járnak – kivéve

azokat, akiket avendégek (ezeket most zsoldosoknak nevezzük) megneveltek, vagy

éppenséggel tőlük származnak –, csekélyke vitézségük nem velük született, hanem úgy

erőltetik magukra, mint valami külsejükre aggatott holmit; és afőemberek is csak ami

vendégeinket másolják ahadakozás tudományban és afegyverzet pompájában.”

Continuatio Sancrucensis II: MGH SSIX. 645; Cat. font. I.1782. sz. Continuatio Claustro-

neoburgensis VI: MGH SSIX. 742; Cat. font. I.1756. sz. Chronicon Austriacum: SRA II. 252,

255. Anonymi Leobensis Chronicon: SRA I.828, 831. Continuatio Vindobonensis: MGH SSIX

698; Cat. font. I.1792. sz. Lásd még Lhotsky 1963: 182–183, 189, 202, 292.

Cat. font. I.239., 404., 426., 486., 592., 1094., 1215., 1490., 1770., 1782. sz.; Cat. font. II.

2221., 2415., 2772., 2804. sz.; Cat. font. III. 4298. sz.

Annales S.Rutberti Salisburgensis: MGH SSIX. 797; Cat. font. I.1490. sz.

Hermanni Augiensis Chronicon: MGH SSV. 130; ÍF(1050–1116) 12 (Makk Ferenc ford.).

Frutol Michelsbergensis Chronicon: Frutolf – Ekkehard 109; Cat. font. II. 2050. sz.; ÍF(1050–

1116) 269, 273 ( oroczkay Gábor ford.).

Chronica regia Coloniensis: MGH Script. rer. Germ. XVIII. 186; Cat. font. I.1741. sz.

Gesta Friderici imperatoris ab auctore Ottone episcopo Frisingensi: MGH SSXX. 369; Cat. font.

III. 4121. sz.; Szöveggyűjt. 167 (Szilágyi Loránd ford.).

1 2 ... 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 43

Commenti su questo manuale

Prodotti e manuali riguardandi no Philips AZ1509/17