Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 18

  • Scaricare
  • Aggiungi ai miei manuali
  • Stampa
  • Pagina
    / 211
  • Indice
  • SEGNALIBRI
  • Valutato. / 5. Basato su recensioni clienti
Vedere la pagina 17
16 KORALL 38.
A krónikások azonban nem csupán sorsfordító történelmi események,
országos kataklizmák idején – illetve azok apropóján – írhattak amagyarokról.
AzEurópa különböző kegyhelyeire tartó magyar zarándokok,
43
uruk képviseleté-
ben eljáró, „magyaros” ruházatot viselő királyi követek, külföldön szolgálatba álló
magyar zsoldoskompániák,
44
harcba induló magyar seregek vagy seregnyi nagy-
ságú kísérettel utazó uralkodók egyaránt jó lehetőséget biztosítottak arra, hogy
távol az országtól megismerhessék, meg gyelhessék és feljegyezzék „amagyarok
szokásait, megjelenését.
45
Ameg gyelésre és feljegyzésre különösen jó alkalmat
nyújtottak az Anjou-kor váltakozó intenzitású és hőfokú nápolyi-magyar kap-
csolatai, elsősorban ekapcsolatok sajátos „csúcspontja”, I.(Nagy) Lajos nápolyi
hadjáratainak hároméves időszaka,
46
vagy a15. század elején Zsigmond király
utazásai, amikor az uralkodó útitársaként amagyarok hadseregnyi létszámban,
de ezúttal békés céllal járták Európa útjait.
47
A magyar királysággal szomszédos, illetve aMagyarországhoz közeli orszá-
gokban nem volt szükség átvonuló magyar csapatokra-csoportokra ahhoz, hogy
akészülő történeti munkák lapjaira magyar vonatkozásokat tartalmazó monda-
tok kerüljenek. Adél-német területeken – főként Bajorországban –, Cseh- és
Morvaországban, Lengyelországban, de különösen az osztrák tartományok
területén készült elbeszélő művekbe rendszeresen, olykor szinte folyamatosan
kerültek magyar tárgyú információk, megállapítások. Természetesen aszomszéd
országok krónikairodalmát is jellemezte, hogy vészhelyzet, illetve amagyarok-
kal folytatott háborús kon iktus – amelyre aszomszédság miatt értelemszerűen
gyakrabban került sor – esetén az említések száma észrevehetően sűrűbbé vált,
ezeken aterületeken azonban békeidőben is gazdag magyar vonatkozású forrás-
1985), valamint ahadjáratnak kiemelkedően hosszú részt szentelő Jean Froissart krónikája
(Froissart (2001) tudósít. Avárnai csatáról elsők között, az 1450-es években keletkezett abur-
gundiai történetíró, Jehan de Wavrin Anglia történetéről írt krónikája. Ebben anagyszabású
kompilációban egy több mint százoldalas szöveg tudósít az 1444–1445. esztendők török elleni
harcairól, így avárnai csatáról is. Szövege Wavrin unokaöccsének, Waleran de Wavrin kapitány-
nak, aBoszporusz lezárására küldött burgundi hajóhad parancsnokának személyes beszámolója
alapján készült (Hardy /ed./ 1864–1891). Amohácsi csatáról már nyomtatott újság is tudósí-
tott: Fraknói 1876; Pukánszky 1926.
43
Csukovits 2003.
44
Azitáliai magyar zsoldosokkal több tanulmány is foglalkozott, akérdés teljes körű feldolgozá-
sára azonban máig nem került sor: Lukcsics 1931; Mályusz 1923; Mályusz 1924; legújabban
Bárány s. a. AzItáliában hadakozó német zsoldosokról aközelmúltban készült alapvető monog-
rá a több esetben is közöl amagyar zsoldosokra vonatkozó adatokat: Selzer 2001.
45
Ajelenséget természetesen Európa más népeinél is meg gyelhetjük. Így például az Itáliában
különböző okból – zarándokként, iparosként, kereskedőként stb. – megforduló németek ottani
jelenlétéről, utazásuknak akölcsönös megismerésben játszott szerepéről önálló tanulmánykötet-
ben olvasható részletes feldolgozás: Rachewiltz – Riedmann (ed.) 1997.
46
Akortárs itáliai krónikások közül különösen a renzei testvérek, akereskedői tevékenység mel-
lett írni kezdő Giovanni és Matteo Villani, illetve adél-itáliai jegyző, Domenico di Gravina írt
sokat amagyarokról. Croniche Villani (1857); Rácz 1909; Sorbelli (ed.) 1903–1909.
47
Zsigmond utazásaihoz Engel – C.Tóth 2005. Azutazások rendkívül gazdag forrásanyagát fel-
dolgozó munkák közül elsősorban Csernus 1995; Bárány 2009; arómai útra: Csukovits 1998.
Vedere la pagina 17
1 2 ... 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... 210 211

Commenti su questo manuale

Nessun commento