Philips AZ1509/17 Manuale Utente Scaricare il pdf (Pagina 89)

Nagy Balázs • A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban 87

Mindezek után joggal tehető fel akérdés: mennyiben jelentenek megbízható for-

rást afent említett szövegek, melyeket az országot legfeljebb csak rövid időre fel-

kereső, esetleg azt csak hallomásból és olvasmányokból ismerő, külföldi szerzők

hagytak hátra? Mittehetnek hozzá az ország történetének, kiinduló kérdésünk ese-

tében konkrétan az urbanizáció megismeréséhez? Több olyan szempont is felsorol-

ható, amely indokolttá, sőt, adott esetben elkerülhetetlenné teszi felhasználásukat.

Egyrészt olyan időszakra vonatkozóan találhatók bennük információk, amelyről

– avárosfejlődés kérdését érintő – hazai elbeszélő forrás egyáltalán nem áll rendel-

kezésre. Akülföldi szerzők, bár tollukat sokszor az előítélet is befolyásolja, gyak-

ran olyan jellegzetességekre hívják fel a gyelmet, amelyekről más forrásból nem

tudunk. Munkájuk viszonyítási alapja más és más volt, hiszen aszerzők termé-

szetszerűleg az előzetes tapasztalataikkal vetik össze új ismereteiket. Ezért szeren-

csés, hogy a12. század közepéről és második feléről több, egészen eltérő nézőpont-

ból fogalmazó szerző beszámolója maradt fenn. Áttekintve akülföldi szerzőknek

aközépkori magyar városokról szóló feljegyzéseit arra jutunk, hogy ezek aforrá-

sok fontos részleteket tesznek hozzá aközépkori magyar urbanizációról alkotott

képünkhöz. Annak ellenére, hogy ténylegesen egyik idézett szerzőnek sem aközép-

kori magyar városfejlődés hiteles bemutatása volt acélja, írásaik mégis sok esetben

pontosan ábrázolják avárosi központok főbb jellegzetességeit, alakosság összetéte-

lét, és akülönböző etnikai csoportok párhuzamos jelenlétét.

Ezek alapján egy-egy, aforrások által kiválasztott időmetszetben láthatjuk

amagyar városok középkori helyzetét, ez pedig egy sajátos nézőpontból tükrözi

aközépkori magyar városfejlődés fő sajátosságait. Aforrásaink utalnak aváro-

sok multi-etnikus jellegére, az idegeneknek akereskedelemben játszott szere-

pére, illetve avárosok és akereskedelem kapcsolatára. Akorai szövegek szerint

kevés közös jellegzetessége van amagyar és anyugat-európai városoknak, míg az

Árpád-kor után keletkezett források szerint amagyar városok egyre inkább haso-

nulnak az európai mintához, a14–15. századból felidézett szövegek jellemzően

nem az eltéréseket hangsúlyozzák, hanem az európai városhálózat szerves tagjai-

ként tekintenek amagyar városokra is.

FORRÁSOK

Deuili Odo (1882): Odonis de Deogilo Libro de via Sancti Sepulchri aLudovico VII

Francorum Rege Suscepta. In: Monumenta Germaniae Historica, Scriptores (in folio).

(Hrsg. von Georg Waitz.) Bd. 26. Hahnsche Buchhandlung, Hannover.

Freisingi Ottó (1912): Ottonis et Rahewini Gesta Friderici I.imperatoris. In: Monu-

menta Germaniae Historica, Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum sepa-

ratim editi. (Hrsg. von Georg Waitz.) Bd. 46. Hahnsche Buchhandlung, Hannover.

Freisingi Ottó (1913): I.Frigyes császár tettei. (Középkori Krónikások XV–XVI.) Athe-

naeum Kiadó, Budapest.

1 2 ... 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 ... 210 211

Nessun commento

Philips AZ1509/17 Manuale Utente Pagina 89