
Nagy Balázs • A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban 85
egyik fő felvevőpiacát, így az uralkodói rezidenciák, közöttük pedig értelemszerűen
Esztergom volt akülföldi kereskedők egyik kedvelt célpontja.
Fél évszázaddal később, amikor atatárjárás során amongolok Esztergo-
mot ostromolták, Rogerius leírása szerint vallonok és lombardok is éltek ott,
sőt, Rogerius szavai szerint „mintegy urai voltak avárosnak”.
32
Őknem aszo-
kásos városi házakban, hanem kőből épült palotákban laktak, ahol „végtelenül
sok értékes szövetet és ruhát égettek el, leölték alovakat, az aranyat és ezüstöt
aföldbe ásták, elrejtették mindenféle javaikat”, nehogy mindez atatárok kezére
kerüljön.
33
Ezek akincsek nyilvánvalóan külföldiek lehettek, hiszen ebből az
időszakból minőségi textíliák hazai előállítására nincs adatunk. Rogerius szerint
tehát Esztergom 1242 elején lezajlott ostroma során megsemmisült az újlatin
nyelveket beszélő, és minden bizonnyal atávolsági kereskedelemből meggazda-
godó kereskedők vagyona.
Néhány évtizeddel későbbről, a14. század elejéről fennmaradt egy igen ala-
pos leírás az ország helyzetéről. Anem azonosított személytől származó szöveg,
amely az Anonymi Descriptio Europae Orientalis címen vált ismertté, 1308 körül
keletkezett egy feltehetően francia származású ferences vagy domonkos szerző
tollából.
34
Ezaz átfogó igényű munka összefoglalja mindazt, amit egy külföldi
szerző Magyarországról ekkoriban említésre méltónak tartott.
35
Aszerző ter-
mészetesen kitért az ország városainak az ismertetésére is. Aszöveg megemlíti
Budát, az „ország székhelyét”, érsekségi központként Esztergomot, püspöki
székhelyként Győrt, Zágrábot, Veszprémet, Pécset és Gyulafehérvárt, mellettük
megnevezi még Nagyszombatot, Pozsonyt és anem pontosan azonosított Baiát,
végül hivatkozik öt dalmáciai városra is.
36
ADescriptio Europae Orientalis felso-
rolásába bekerült városok csoportja igencsak heterogén. Aleírás nem említi meg
ugyanakkor Kalocsát, az ország másik érsekségének aközpontját, vagy jó néhány
más püspöki székhelyet (mint például Eger, Nyitra, Várad vagy Csanád). Anem
egyházi központok közé tartozó városok megválasztása mindazonáltal aszerző
tájékozottságát mutatja. Mind Pozsony, mind Nagyszombat ekkor az ország fon-
tos kereskedelmi szereppel rendelkező, népes városai közé tartozott. Avárosok
megnevezésénél aDescriptio Europae Orientalis mind acivitas, mind az oppi-
dum kifejezést használja. Aszöveg kimondottan hangsúlyozza anem civitasnak
nevezett városok közé tartozó, más jellegű települések nagy számát. Azoppidum
névvel illetett mezővárosok igen fontos részt képviseltek a14. század elejének
városi jellegű települései között.
37
32
Altmann (et al.) 1998: 12–13.
33
Rogerius (2003): 149–150.
34
Papacostea 1999; Deér 1931; Górka (ed.) 1916.
35
Aszöveg Magyarországra vonatkozó teljes részletének fordítása: Borzákné – Szegfű 1987–1988.
36
Adalmáciai városok avárosi intézmények szervezete, avárosi lakosság etnikai összetétele, és
számos más szempontból eltért az ország központi területének városfejlődésétől. ADescriptio
nem is nevezi meg az öt várost egyenként, csak csoportosan hivatkozik rájuk.
37
Bácskai 1965; Fügedi 1981; Kubinyi 2000.
Commenti su questo manuale